Századok – 2015
2015 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Vörös Boldizsár: Baráth Magdolna: A Kreml árnyékában. Tanulmányok Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak történetéhez, (1944-1990)
TÖRTÉNETI IRODALOM 1051 amellyel Czemin 1918. áprilisi fenyegetését kommentálta. Az osztrák-magyar külügyminiszter a Sixtus-affér kirobbanásakor azzal fenyegetőzött, hogy a németek meg fogják szállni Tirolt és Csehországot, amelyre Hajdú kifejti, hogy „ismerve a nyugati front helyzetét erre aligha maradhatott erejük”. Ezzel szemben a németek 1918 novemberében — még rosszabb körülmények között — képesek voltak és részben végre is hajtották Tirol megszállását. Hasonlóképpen 1918. október 17-én Törökország nem tette le egyoldalúan a fegyvert (368.) A földrajzi nevek használta során is van néhány következetlenség, pl. Uzsice (170.), de Uzice (87; 88.) Skopjle (335; 338.) Emellett — a fentebb már vázolt bővítési javaslatok miatt — a kiadónak is érdemes lenne megfontolni, hogy a kötet 100-150 oldallal bővülhessen: ez a terjedelem még nem feszítené szét a kötet kézikönyv jellegét, ugyanakkor alaposabb tárgyalást tenne lehetővé számos probléma elemzésében. Ez a bővítés már csak azért is indokolt lenne, mert e kötet „ciszlajtán” megfelelője, Manfried Rauchensteiner 2013-ban második kiadást megért monográfiája közel 1200 oldal terjedelmű. A kötet használhatóságát a Pollmann Ferenc által szerkesztett földrajzi-névmutató, valamint a Paksa Rudolf által összeállított személynévmutató is segíti, emellett kitűnőek a hadműveleteket bemutató térképek, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű fotó illusztráció is az olvasó rendelkezésére áll. Összegezve: a kötet kiváló kézikönyvként használható az első világháborúval foglalkozó érdeklődők, diákok részére, amely egyben a további alapkutatások egyik jó kiindulópontja lehet, és a háború más részterületeit feltáró munkák számára is példaértékkel bírhat. Ligeti Dávid Baráth Magdolna A KREML ÁRNYÉKÁBAN Tanulmányok Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak történetéhez, 1944-1990. Gondolat Kiadó, Bp., 2014. 318 o. Baráth Magdolna, aki évtizedek óta foglalkozik a magyar-szovjet kapcsolatok történetével, A Kreml árnyékában. Tanulmányok Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak történetéhez, 1944-1990 címmel, illetve alcímmel jelentette meg új könyvét. Az összeállítás előszavában a szerző tudatja olvasóival: az itt közreadott tanulmányok korábbi írásainak átdolgozott, bővített változatai, amelyek a két ország viszonya többféle aspektusának bemutatására tesznek kísérletet. A politikai kapcsolatok alakulásának tárgyalása mellett ugyanis a történész foglalkozik a gazdasági együttműködéssel, valamint a kulturális kapcsolatokkal is. Az előszóban Baráth Magdolna hangsúlyozza, hogy mivel a II. világháború után Magyarország a szovjet érdekszféra részévé lett és a megszállók tevékenysége hosszú évtizedekre meghatározta a magyar társadalom és gazdaság fejlődését, a magyar-szovjet viszonyt nem lehet hagyományos diplomáciai kapcsolatként bemutatni. Szerinte a két ország közötti viszony azért is „különleges” volt, mert a szovjet vezetés a befolyását biztosítani hivatott magyarországi intézményei révén teljes áttekintéssel rendelkezett az itteni politikai, gazdasági, kulturális élet egészéről, és tanácsok, ajánlások (ritkábban nyílt utasítás és politikai nyomásgyakorlás) formájában befolyásolta a belpolitikai döntéseket is. A szerző írásai tehát górcső alá veszik a szovjet vezetésnek a magyarországi belpolitikára gyakorolt hatását, illetve a két ország és a szocialista tábor külpolitikai lépéseinek összehangolását, egyeztetési mechanizmusait is (7., 18-19.). Mivel pedig tanulmányaiban Baráth azt vizsgálja, hogy Magyarország 1944-1990 közötti sorsát miként befolyásolta a szovjet politika, könyvének alcímében a két ország közül elsőként említi Magyarországot és csak utána a Szovjetuniót, a továbbiakban pedig írásaiban is következetesen „magyar-szovjet” és nem „szovjet-magyar” kapcsolatként jelöli a viszonyú. Előszavában a szerző szerényen, ugyanakkor igen korrekten azt állítja: tanulmányai „kísérletet” tesznek a két ország viszonya többféle aspektusának bemutatására (18.). Az óvatos megfogalmazást indokolja, hogy a vizsgálatokhoz szükséges szovjet források jelentős részéhez írásai elkészítésekor még nem lehetett hozzáférni - ezt Baráth rendszeresen jelzi is az egyes témák tárgyalásánál (ld. pl. 29., 86., 97., 101., 146., 211., 248.). Ugyancsak az előszóban a szerző elhelyezi saját munkásságát a problémakör historiográfiájában is.
