Századok – 2015
2015 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Makk Ferenc: Bizánci források az árpád-kori magyar történelemhez. Kiegészítés Moravcsik Gyula "Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai" című forrásgyűjteményéhez
TÖRTÉNETI IRODALOM BIZÁNCI FORRÁSOK AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÖRTÉNELEMHEZ Kiegészítés Moravcsik Gyula „Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai” című forrásgyűjteményéhez Összegyűjtötte, fordította, bevezetéssel ellátta Olajos Terézia Acta Universitatis Szegediensis. Opuscula Byzantina XII. Lektum Kiadó, Szeged 2014. 225 o. Feltétlenül érdemes már az elején megjegyezni, hogy a szegedi Opuscula Byzantina az egyetlen magyar — nemzetközi szintű — bizantinológiai kiadványsorozat, amelynek beindítása és első nyolc részének megjelentetése néhai Szádeczky-Kardoss Samu professzor nevéhez fűződik, míg a legutóbbi négy kötet gondozása, szerkesztése Olajos Terézia munkájának köszönhető. Olajos Terézia az 1960-as években szerzett ógörög-latin-francia szakos tanári oklevelet a Szegedi Tudományegyetemen, s ettől kezdve a mai napig mindvégig — az aspirantúra három évét leszámítva — folyamatosan a felsőoktatásban dolgozik. 2011-ben mint professor emerita ment nyugdíjba a szegedi Bölcsészettudományi Kar Történeti Segédtudományok Tanszékéről, valamint a Bizantinológiai és Középlatin Filológiai Tanszéki Csoport éléről. A nyugdíj mellett továbbra is részt vesz az oktatásban, és változatlanul folytatja kutatói tevékenységét. Tudományos munkájának eredményeit mintegy 200 írásban tárta a szakmai nyilvánosság elé, amelynek egynegyede (48 írás) külföldön jelent meg. A professzornő a mai magyar bizantinológia kétségtelenül legismertebb képviselője a nemzetközi tudományosságban. Ezt a külföldi konferenciákon való gyakori és rendszeres szereplései is egyértelműen jelzik. Kutatásai nagy intervallumhoz (az 5-11. század közti időszakhoz) kapcsolódnak. Ezeknek témakörei is igen gazdag és változatos képet mutatnak. Az egyes témák nemcsak Bizánc belső életének érdekes kérdéseit, hanem a Bizánci Birodalom és a szomszédos népek (így például az avarok, bolgárok, perzsák, szlávok stb.) kapcsolatának különböző problémáit is érintik. Utóbbiak között fontos helyet foglalnak el a bizánci-magyar érintkezések, amelyekkel Olajos Terézia gyakran foglalkozik. A professzornő kiválóan képzett görög filológus, aki a klasszikus hellén nyelv mellett otthonosan és biztosan mozog a bizánci görög nyelv legkülönbözőbb rétegeiben. Jelen kötete is meggyőzően bizonyítja ezt, hiszen a forrásszövegek a bizánci görög nyelv csaknem minden változatán íródtak. Természetesen az is jelentősen megnehezítette feladatát, hogy a textusok egymástól lényegesen eltérő kultúrák világát képviselték. Ezen — a „multikulturális” világ sokszínűségét visszatükröző — szövegek megértése és magyarra fordítása a professzornő részéről remekül sikerült. Olajos Terézia sokoldalú kutató, aki többek között irodalomelméleti és eszmetörténeti kérdésekkel is foglalkozik. Legyen elég itt az 5. századi római író és költő Merobaudes munkásságát elemző cikkeire, illetve a 6-7. században élő bizánci historikus, Theophylaktos Simokattés műve homéroszi és az antik görög líra reminiszcenciáit elemző írásaira utalni. Egyébként Olajos tanárnő a kandidátusi értekezését Theophylaktos Simokattés munkásságáról készítette, s ez a historiográfiai disszertációja egyszerre jelent meg 1988-ban franciául külföldön (Les sources de Théphylacte Simocatta historien. Leiden-New York-Kobenhavn-Köln) és hazánkban akadémiai kiadásban. Főleg Theophylaktos Simokattés kutatásai révén lett Olajos Terézia a korai bizánci historiográfia nemzetközileg elismert szakértője. A professzornő bizantinológiai munkásságának egyik vezérfonala a szövegfilológia (szövegkutatás, forrásfeltárás, szakfordítás). A filológiai tevékenység és a históriakutatás nála szorosan összefügg. Olajos Terézia azt vallja: a történeti munka alapja az autentikus szöveg, a hiteles forrás. A szövegfilológia ezért sem lehet öncélú. A históriai kútfőkkel foglalkozó szövegfilológiának a történettudományt kell segítenie és szolgálnia. Gyakran foglalkozik olyan forrásokkal, illetve forrásrészletekkel, amelyeket mindaddig vagy egyáltalán nem vagy pedig nem kellőképpen vettek figyelembe más szakemberek. Ez mutatkozik
