Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
1030 KOVÁCS LÁSZLÓ részében kerültek a földbe. Gyula és Ajtony legyőzését, illetőleg az Erdélyi-medencének és a Bánságnak I. István királyságához való csatolását követően bizonyára újabb betelepítések követték, amit a településterület kelet felé kitolódása követett (91).168 A fentiekből a három régió központjai is kirajzolódtak. A fegyverek legnagyobb koncentrációja a kolozsvári temetőkben jelentkezett olyannyira, hogy a státusszimbólumnak tekintett szablyáik aránya csak a felső-Tisza-vidéki lelőhelyekhez mérhető, azaz itt egy 10. századi hatalmi központ hivatásos fegyveresei és családjai nyugodtak. A központ az innét délre vezető kereskedelmi utakat, illetve a környék sókitermelését felügyelhette. Hasonló központ talán Gyulafehérvárott és környékén is, valamint a Partium középső részén (9), a 10. század közepe tájától pedig a Maros-Tisza torkolatvidékén is (2, 59-61,101?, 158) feltételezhető.169 A kötet végén Gál Szilárd Sándor antropológiai elemzése szerepel,170 az utolsó szövegoldalon pedig a Kolozsvár-Zápolya utcai 10. sír (72) egyik lócsontjának radiokarbon-vizsgálati eredménye közölt, ami „egyértelműen arra utal, hogy a 10. század első felében kerülhetett a földbe”.171 A kötethez nagy terjedelmű angol nyelvű összefoglalás és jelentős irodalomjegyzék tartozik,172 a 322 kép lelőhely-, temető- és elterjedési térképeket, jelenségek és tárgyak típustábláit, grafikonokat, táblázatokat, fényképeket tartalmaz, a II. kötet pedig 327 táblán mutatja be az elérhető leletanyagot és a 328-335. táblán a tipokronológiai összeállításokat. 7. TÓTH ANIKÓ: A NYÍRI MEZŐSÉG A 10-11. SZÁZADBAN (The ’Mezőség’ of the ’Nyírség Region’ in the 10th-llth century). Szerk.: Felföldi Szabolcs, lektor: Kovács László-Révész László. MAGYARORSZÁG HONFOGLALÁS KORI ÉS KORA ÁRPÁD-KORI SÍRLELETEI 7. Sorozatszerk.: Kovács László-Révész László. Szeged 2014, 1-276 oldal, 1-116. tábla. Függelék: JAKAB ATTILA: A TISZADOB-SÓS-SZÉKI 10. SZÁZADI TEMETŐRÉSZLET. 277-298. oldal, 117-123. tábla. A munka az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Régészeti Programja keretében Tóth Anikó által 2009-ben megvédett, azonos című PhD- disszertáció felhasználásával készült, opponensek: Révész László - Takács Miklós.173 A kötet a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete közös kiadványaként az OTKA K 84159. számú kutatási és PUB-K 110149. számú publikációs pályázatának anyagi segítségével jelent meg. 168 A teljes áttekintés alapja: Gáli Erwin 2013, 817. 169 A teljes áttekintés alapja: Gáli Erwin 2013, 821-835. 170 A II. temetőben 78 sír, a III.-ban kb. 1195 sír került elő: Gáli Erwin 2013, 188. Hajói ítéltem meg, Gál 342 csontvázat elemzett: Gál Szilárd Sándor: A 9-11. századi Erdély antropológiai anyagának áttekintése. A Gyulafehérvár-Mentőállomás II—III. temetőjének elemzése. In: Gáli Erwin 2013, 847-856. 171 Gáli Erwin 2013, 857. 172 Gáli Erwin 2013, 859-925, 954-972., illetőleg 931-953. 173 Az opponensi vélemények és a jelölt válasza: Tanulmányok Budapest Múltjából 37 (2012) 183-195.
