Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
1026 KOVÁCS LÁSZLÓ denára, Torda-Sóstavak környéke (146): agyagedényben talált érmekincsből maradt I. László 48 egynemű, H27 típusú denára. Az ötödik a királyföldi (63) 10/11. század fordulójára keltezhető törtezüst ékszerkincs egy londoni aukción vett maradványa volt: öt tojásdad alakú nagy ezüst lemezgyöngy, négy szőlőfürtcsüngős töredékes ezüst fülbevaló és egy töredékes ezüst félhold alakú csüngő. A középkori Partiumnak az 1920. évi trianoni békeszerződésben Romániához juttatott 27 055 km2 területű részén az alföldi régészeti viszonyok folytatódtak, amit teljesen feltártak hiányában csak részlegesen megásott temetőkkel bizonyíthatunk. Jó néhány szállásinak tekinthető 10. századi temetőrészlet vált ismertté, lovas fegyveres íjászok, tehetős viseletű és ékszeres nők temetkezéseivel. így Arad-Csálya (2): lovas, lószerszámos, szablyás íjász sírja (X.) és a szórványleletek közt vaskard töredéke, Bihar-Somlyóhegy (9): nyolc lovas síros részlet, egyikük veretes övű íjász, mellette szablya (8.), a másik mellett baltás szekerce (4.), Gálospetri-Malomoldal (41): 4 bolygatott sír egyikében (A.) 2 áttört bronz, állatalakos hajfonatkorongos nő, Nagylak-Téglaégető (100): 15 síros temetőmaradvány hét lovas, köztük négy íjász, továbbá gazdag bronzdíszes viseletű nő (12.) sírjával, Sikló-Gropoaie (131): 12 sírja közül 8 lovas sírral, az egyikben ezüst rozettás lószerszámos (1.), háromban ezüst- (7., 11.) és bronzdíszes (9.) viseletű nő, illetve lovas íjász (2., 10., 12.), szablyás (3.) vitéz nyugodott. Esetleges három ezüstpénz (7., 9.) meghatározatlanul veszett el. Hasonló temető lehetett még a nagyszalontai (103) temetőrészlet, egy veretes viseletű, ékszeres, benne lemezes bronz, geometrikus díszű hajfonatkorong-páros nő (1.) és egy lovas, lószerszámos íjász (2.) sírjával, és Sajtényban (129) a megmaradt négy sír, egyik halottján bronz öweretekkel (1.). Inkább talán 10. századi falusi temető részlete volt Arad-Gájon (3) és Köröstarján-Csordásdombon (75): az utóbbi 38 síros temetőmaradványból egy téglalap alakú fülű karoling kengyelpár (38.), valamint egy nő ezüst veretsora (3.) érdemel említést. A temetőbe utólag (?) egy női (?) koponyát ástak be, ezüst S-végű karikákkal, gyöngysorral és I. László denárával. Bizonytalan, de inkább a 10/11. század fordulójára keltezhető temetőrészletek: 37, 64, 65,157 155. A szalacsi (133) és a zilahi (156a, b-d) temetőrészletben köttlachi típusú félhold alakú fülbevaló került elő (1., ill. B.). Nagyobb, 10-11. századi falusi temető maradványai voltak Gyulavarsándon (53b, 53c, 53d), amelynek a 11. századi szakaszát I. István és I. László uralkodása között vert dénárok keltezték,158 valamint a nagyváradi Szálka teraszon (106a, 106b) I. István és I. András denáraival. A Partiumból 25 szórványleletet sikerült Gálinak összegyűjtenie, ezek közül több egyértelműen megsemmisített sírok mellékleteinek maradványa volt: ékszerek, viseleti tárgyak, fegyverek, lószerszámok (12, 33, 35, 53a, 83, 107), köztük a híressé vált aranyozott, illetőleg ezüstberakásos muszkái (94) lószerszámdarabok, Zimándújfaluból I. Béla és I. László egy-egy denára (157), továbbá latin bronzkeresztek (58, 93). Talán ugyanez vonatkozik olyan tárgyakra is, mint a kétélű kardok (10, 84, 154), fokos bárd (38), nyílcsúcsok (57, 79), vala-157 9 É-D-i tájolású temetkezéssel, emiatt késő avar kori közösség továbbélését sejti: Gáli Erwin 2013, 249-250. 158 Több különálló temetőt látott bennük: Gáli Erwin 2013, 225.
