Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
1016 KOVÁCS LÁSZLÓ Néhány további kisebb-nagyobb temető a vélhető típusa szerint csoportosítva: 10. századi szállási temetőrészletek: Ajak-Sinai-hegy (1/12): aranyozott ezüst palmettafa-díszes hajfonatkorong szórványlelete, Beszterec (2/1 la): szórvány öntött, páratlanul ritka arany övveret, Buj-Gyeptelek (3/5): idős nő arany és aranyozott véretekkel díszített ingnyaka, kaftánja, csizmája, Gáva-Szincsedomb (8/7), Rétközberencs-Paromdomb (22/4),119 Tiszabercel-Ráctemető (24/11): gazdagon felékszerezett nő (4.) aranyozott ezüst ingnyakveretkészlete és különleges szépségű hajfonatkorong-párja, középpont köré szerkesztett 3-3 kisebb és nagyobb háromlevelű palmettával. 10-11. századi falusi temetők különféle korú szakaszai: Döge-Kertek köze (6/2), Gáva-Vásártér (8/2), Kék-Telek-dűlő (12/10), Nagyhalász-Kiszomborhegy (18/3), Tiszabercel-Mezőgazdasági szakiskola (24/9), Tiszabercel-Újsor (24/15). Mivel Taksony és Géza nagyfejedelem uralkodásának idejére, azaz a 10. század második felére sejthető az a részleges fegyverváltás, amelyben a katonai kíséret egy része egyebek között a szablyáját karddal cserélte fel,120 külön sorolom fel azokat a falusi temetőket, illetőleg sírokat, szórványleleteket, ahol kétélű kard vagy szereléke bukkant fel: Beszterec-Gyalaptanya (2/2), Dombrád-Borzastető (5/1), Gégény-Vasútállomás (10/4), Kisvárda-Gyár utca (15/4), Pátroha-Bajorhegy (21/1), Szabolcsveresmart-Szelérd-domb (23/4). Végezetül két szórvány lelet nem maradhat még említetlen: Beszterec- Földvár (2/1): a 10/11. század fordulójára keltezett aranyozott bronz bizánci szenteltvíztartó edény, Gégény-Monokdomb (10/2): 10. századi ezüstcsészében eltemetett hét ezüst kantárveret-rozetta és három levél alakú, aranyozott közepű ezüst szügyelőveret, talán áldozati emlék.121 A fenti teljes felsorolásból kitűnik, hogy milyen különbségek mutatkoznak a Rétköz, illetőleg a korábban tárgyalt kötetek lelőhelyeinek anyaga között. Istvánovits egyrészt éppen erre való tekintettel és kellő szakirodalmi ismeretek birtokában, másrészt rendkívül friss, problémaérzékeny szemmel adott a bemutatott temetők körénél is általánosabb érvényű értékelést.122 A kötet az említett 58 temetőt, sírt stb. leszámítva 262 helyre, régészeti módszerrel, azaz ásatással, terepbejárással azonosított 178, illetve forrásokban is szereplő 81 településre (29 egyházas helyre) kínált adatokat. Utóbbiak közül hét esetben a pontos lokalizálás is megtörtént, 11 alkalommal pedig a fennálló település belterületén előkerült leletek utaltak az Árpád-kori előzményükre.123 119 Az aranyozott ezüst övkészletes lovas íjász sírjában (2.) a korábbi véleménnyel szemben nem volt tarsolylemez-töredék: Bollók Adám 2013, 161 (116. jegyzet). 120 Vö. Kovács László: Szablya-kard fegyverváltás. A kétélű kardos 10-11. századi magyar sírok keltezéséhez. Archaeologiai Értesítő 117 (1990) 39-50. 121 Kincsleletnek tekintette: Istvánovits Eszter 2003, 362. Fodor István szerint a veretek hármas és hetes számának is különleges jelentősége volt, s az együttes egy „egykori szent ligetben hozott áldozat egyetlen eddig reánk maradt emléke lehet.”: Fodor István: Gégény-Monokdomb. In: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Révész László, Wolf Mária és M. Nepper Ibolya közreműködésével szerk.: Fodor István. Budapest 1996, 144. 122 Istvánovits Eszter 2003, 442-449. Szeretném remélni, hogy a temetők általam ajánlott új rendszere hozzájárulhat a felvetett kérdései egy részének megválaszolásához, vö. Kovács László 2013 (74. jegyz.). 123 4/2, 12/4, 14/3, 19/4, 20/2, 27/1, 30/1, illetőleg 1/1, 3/1, 6/1, 7/1, 9/1, 11/1-2, 14/1, 15/1, 17/3, 20/1, 24/3-4, vö. Istvánovits 2003, 11, 271.
