Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
LELETKATASZTER, KORPUSZ 1009 szerint a temetőt az érméi alapján legalább I. István és Kálmán uralkodási ideje között használták, de talán valamivel korábban is megnyithatták, amit néhány ritkábban jelentkezett tárgy: állatfejes karperec, csörgő, lunula, nyakperec, pántgyűrű, tarsolyfüggesztő veret, sőt kés és sarló előkerülése jelezhet. Jóllehet egyébként csak kevés tárgytípust (főként ezüst és bronz S-végű karikákat,85 többségében bronzgyűrűket és változatos gyöngyöket) temettek el a halottakkal, a sírok 52%-a volt mégis mellékletes, és a begyűjtött ezüst ékszerek súlya kb. 600-800 korabeli dénárnak felelt meg.86 A másik jelentős lelőhely az Ikerváron 1987-90 között feltárt 140 síros részlete volt (12) egy a 10. századtól legkésőbb a 11. század közepéig használt, kissé bolygatott, s a beépítettsége miatt teljesen feltárhatatlan, mintegy 200 sírosra becsült falusi temetőnek, amelyben hét íjász — köztük egy lovas — férfi és hét, csak néhány nyílvesszővel eltemetett férfi meg egy fiú nyugodott. A férfiak viseletéből csatok, tarsolyok, eszközeikből borotva, kések, tűzszerszámok, árak maradtak meg, a női és leánykasírokból főként egyszerű ezüst és bronz ékszerek, valamint ruhadísz veretek láttak napvilágot, 61,5%-os mellékletaránnyal. Kiss úgy vélte, hogy a falusiak azért hagyták fel hamar ezt a pogány temetőt, mert ettől kezdve talán a Szent György-templom addigra felépült cintermébe temetkeztek. A további kisebb-nagyobb falusi temetőrészletekre (20, 23) ki sem térve, még a templom körüli temetőrészletek (4, 7-9, 11, 17) említendők, közöttük a szombathelyi Szent Márton-templom és cinterme (24) volt a legjobban kutatott, s az épület és temetője előzményeit Kiss a római kortól kezdődően all. század végéig vázolta fel azzal a végkövetkeztetéssel, hogy ez a templom „a Kárpát-medence egyetlen, a római kor óta folyamatosan használt kultuszépülete. Hasonlóképpen egyedülálló a körülötte lévő temető is, ahol az 1. század óta a 20. századig folyamatos volt a temetkezés.”87 Összességében a kötet a feltárási évszámok szerint jelentős publikálási elmaradást pótolt, de a jövőt illetően felvetődhet egy általános kérdés: megszervezhető-e egy-egy kötet majdani „pótfüzete” formájában már közölt anyagok későbbi kiegészítése,88 vagy a területén feltárt új lelőhelyek rövid bemutatása? 85 A nyitott sima drótkarikákat a hajfonatokkal kapcsolatban viselték („varkocskarikák”) a honfoglaló magyarok és utódaik all. század végéig, az egyik végükön laposra kalapált, s ott S alakúra hajlítgatott, ezért ún. S-végű karikák bőr- vagy vászonszalagba fűzött viselete a 10. század közepétől terjedt el a Kárpát-medence teljes lakossága körében, vö. Szőke Béla Miklós-Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Fontes Archaeologici Hungáriáé 1987, 50-59. 86 Kiss Gbor 2000, 203. 87 Kiss Gábor 2000, 254. 88 Két példa: A Mesteri-Intapuszta (17) lelőhely temetőtípusának eldöntését, azaz a 11/12- 17/18. század között használt templom körüli temető mivoltát csak a kötet megjelenésénél későbbi ásatások bizonyították: Ilon Gábor: Mesteri, Intapuszta, temető. Régészeti kutatások Magyarországon 2001 (2003) 190: Nr. 170; 2002 (2004) 239-240: Nr. 183; 2003 (2004) 251: Nr. 252. A Szombathely-Kisfaludy utcai temetőben (23) 2001-2006 között a 158. sírig jutottak el. Bebizonyosodott, hogy e „részlegesen feltárt soros [= falusi] temetőtől 50-100 méterre található a Szent Márton templom kora Árpád-kori templom körüli temetője [24]. A két egykorú temetőt egy mély, mocsaras-vizenyős rész választotta el egymástól, így bizonyítottan két eltérő rítusú (templom körüli, ill. soros), de egykorú temető létezett. Antropológiai szempontból érdekes lehet annak a régészeti felvetésnek az igazolása vagy elvetése, hogy esetleg vallási-etnikai alapon döntötték-e el, hogy ki melyik temetőbe temetkezzen.”: Tóth Gábor-Pap Ildikó Katalin: Szombathely-Kisfaludy Sándor utca kora Árpád-kori temetőjének embertani adatai Folia Anthropologica 6 (2007) 84; vö. Kiss Gábor 2000, 254.
