Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
LELETKATASZTER, KORPUSZ 995 semre álló legkorábbi dokumentum a munka konkrét előkészítését 1966-ra keltezte, mert Dienes 1969-ben úgy emlékezett, hogy „néhány éve, 1966-ban elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy a történészeknek és régészeknek egyaránt kézikönyvül szolgáló összegző forráskiadvány előmunkálatait megkezdjük »Magyarország középkori emlékeinek corpusa és településtörténeti vázlata« címmel.”33 Az ez évi kezdet mellett szól az éppen 1966-ban végzett régész évfolyamtársam, Lovag Zsuzsa és a magam 1966. szeptember 15 - december 31. közötti időre kötött első munkaszerződése az MNM Középkori Osztályán.34 Dienes a tervezett munkálatok állandó munkatársának remélt kettőnket, azzal az elképzeléssel, hogy mint kisegítői „a készülő munka részletfeladatait alaposan megismerjék, önállóan is tudjanak tájékozódni az anyag feldolgozásában és a később bekapcsolódó munkatársaknak is segítséget nyújthassanak”.35 Feladatunk volt a készítendő korpusz formai követelményeinek kialakítása, hasonló jellegű külföldi régészeti és hazai néprajzi munkák tanulmányozása, s az egységes nomenklatúra kialakításához szükséges képes szakszótár elkészítése. Utóbbit 1967 közepére el is készítettük,36 majd miután Fülep Ferenc (Szerencs, 1919 - Páty, 1986) főigazgató 1968. január 1-től Lovagot az ötvösgyűjteménybe, magamat pedig az Adattárba áthelyezve kivett a korpusz munkatársai közül, a szakszótár kéziratát Dienesnek adtuk át,37 s meg kellett szakítanunk a kapcsolatot a korpusz munkálataival. Fülep eljárását mindhárman a korpusz irányába tett barátságtalan lépésnek tekintettük, ami velem kapcsolatosan azzal tetőzött, hogy 1970-ben a főigazgató az MNM-ből is eltanácsolt, s mivel 1970. november 1-jével szerencsésen az MTA Régészeti Intézetbe kerültem, Dienessel még az ásatási kapcsolatom is megszakadt.38 Érdekes, hogy Dienes a korpusz első négy évének munkálatairól fennmaradt jelentésében egyéves eltolódással emlékezett vissza az előmunkálatok megkezdésére: „1967-ben a középkort kutató szakemberek elhatározták, hogy egy gyűjteményes munkát készítenek elő »Magyarország középkori corpusa és hangzott előadásiét],” amely írásban is megjelent, vö. Dienes István: Honfoglaláskori kutatásunk újabb eredményeiről és feladatairól. Jászkunság 11 (1965) 106. 33 Dienes István: 1969, 251 (30. jegyzet). 34 Amelyet később az MNM főigazgatója három- majd hathavonta hosszabbított meg, miközben a heti munkaidőt 36 óráról 48 órára növelte. 35 Dienes István: Feljegyzés a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatóságának „A középkori Magyarország településtörténete” c. gyűjteményes munka előkészítése. Kézirat. 1966. szeptember 15. 863-01-67/1966.KKO. 36 Dienes 1969. június 16-án meg is említette, hogy „időközben két fiatal kutató (Kovács L., Lovag Zs.) elkészítette a munka egységét biztosító szakszótárt, ami példaként szolgált volna a munkaközösségi tagok számára a leletek feldolgozásánál.”: Dienes István 1969, 253 (30. jegyzet). 37 Fénymásolási lehetőség még nem lévén, az ezért csak egypéldányos kézirat úgy készült, hogy apró pauszdarabokra tustollal másoltuk át a szótárba felvett tárgyak rajzát, s az ábrákat a gépelt szöveg megfelelő kihagyásaiba ragasztottuk. Lovag Zsuzsának a középkori anyagot tartalmazó kézirata az MNM-ben nyomtalanul elkallódott, a magam 53 A/4-es oldalnyi kézirata a 80-as években meglepetésszerűen előkerült, és Dienes István: Feljegyzés...-ével azonos dossziéban őrzik, vö. 35. jegyzet. 38 Az 1966-1970-es évek eseményeiről részletesen: Kovács László: Régimódi történetek egy hajdani tervásatásról. Személyes emlékeim Dienes Istvánról, különös tekintettel Magyarhomorogra. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52 (2010) 27-36.
