Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
990 KOVÁCS LÁSZLÓ Géza (Kunszentmiklós, 1890 - Bp., 1955) az időközben összegyűlt leletanyag kritikai kiadásának szükségességét,6 sőt, amikor az MTA-tól megbízást kapott a 10-11. századi magyar és szláv leletek korpuszának7 elkészítésére, Cs. (Csemiczky Ödönné) Sós Ágnes (Bp., 1925 - Bp., 1993) és B. (Bálint Béláné) Mikes Katalin (Bp., 1929 - Sopron, 1997) közreműködésével az 1955-ben8 bekövetkezett haláláig dolgozott rajta. Ez a „munkaközösség — rögzítette a későbbi szerkesztő, Szőke Béla (Malacka, 1913 - Győr, 1961) — 8 vidéki gyűjteményben a régi leltárkönyvek, ásatási jegyzőkönyvek és a megjelent közlemények alapján hitelesítve vette számba a leletanyagot. Az így gyűjtött anyag alkotja a leletkataszter egyik részét; [Kralovánszkyné] Ery Kinga és Kralovánszky Alán [Bp., 1929 - Bp., 1993] gyűjtési adatai pedig a másik részét. Ók 39 vidéki és budapesti múzeum leletanyagát dolgozták fel hasonló módon, valamint a régészeti szakirodalomból ismert összes X-XII. századi anyagot összegyűjtötték saját cédulakataszterük számára. Ezt a két nagy gyűjteményt egészítettük ki Csalog [Csalogovits] József [Pancsova, 1908-Bp., 1978], Dienes István [Nyíregyháza, 1929- Bp., 1995], Kovalovszki Júlia, László Gyula [Kőhalom, 1910-Nagyvárad, 1998] és Zalotai [Schupiter] Elemér [Szászsebes, 1894-Szombathely, 1968] kisebb adatgyűjtésével. A leletkataszter szerkesztésének munkájában mindvégig igen behatóan segített László Gyula, továbbá Ery Kinga és Kralovánszky Alán. Utóbbiak a kézirat technikai szerkesztésében is igen nagy munkát végeztek.”9 Végül a tényleges adatgyűjtők neve alatt jelent meg — nem az ily módon elkészíthetetlen korpusz, hanem — a leletkataszter.10 6 Fehér programja valóban korpusz-program volt! Megállapítása szerint „a IX-XI. századi hazai régészeti anyag nem használható fel teljes értékű forrásként addig, amíg nem végezzük el az első feladatot, amíg nem készítjük el ennek az anyagnak a kritikai kiadását. Ezt tűztem ki munkaközösségemmel feladatomul... A kritikai kiadásnak nemcsak az lesz a feladata, hogy pontosan leírjuk s fényképekben és rajzokban bemutassuk, s aztán értékeljük az egész anyagot, de az is, hogy megállapítsa, milyen az anyag felhasználhatósága. Nem könnyű munka ez, mert a régi múzeumi anyagunkra vonatkozó összes adatokat fel kellett kutatnunk.”: Fehér Géza: A IX-XI. századi hazai régészeti anyag kritikai kiadásához. Folia Archaeologies 6 (1954) 92. 7 Ezért azonosították a későbbi leletkataszter munkálatait a kortársak a magyar-szláv corpuséval, amint azt Párducz Mihály az MNM Középkori Osztályának működéséről írott jelentésében megemlítette: „A magyar-szláv kapcsolatok vizsgálatát végző gyűjteményrész munkája id. Fehér Géza és Bálint Béláné tervéből adódik elsősorban. De ehhez járul a Régészeti Osztály segédmúzeológusának, Csemiczky Ödönnének (Cs. Sós Ágnes) munkája is. Ennek egy része a szláv corpus leleteinek összegyűjtése.” Nem véletlenül jegyezte meg ugyanebben a jelentésében Párducz, hogy „lehetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumbem a magyar honfoglalás emlékeinek kutatása ne a legfontosabb kérdések között szerepeljen. Éppúgy gondolni kellene a magyar honfoglaló leletek corpusára, mint pl. a szláv corpusra.”: MNM KKO 863-33-4-1953. Idézte: Révész László: A honfoglalás kori gyűjtemény. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János. Budapest 2002, 116. 8 Tévesen 1957-ben említve — tSzőke Béla 1962, 7 (4. jegyzet) —, mert 1955. április 10-én hunyt el: vö. Harmatta János: Fehér Géza (1890. VIII. 4.-1955. IV 10.). Archaeologiai Értesítő 82 (1955) 229-230; Fodor István: Száz éve született id. Fehér Géza. Archaeologiai Értesítő 117 (1990) 256-259 (műveinek bibliográfiájával). 9 tSzőke Béla 1962, 7 (4. jegyzet). 10 tFehér Géza-Ery Kinga-Kralovánszky Alán 1962 (4. jegyzet). Az 1959. december 31-ével lezárt kötet elkészítésének történetét, az anyaggyűjtés és a közlés módját a bevezetésben ismertette Szőke Béla szerkesztő; maga a kataszteri rész pedig 1239 lelőhely előkerülési körülményeit, a leletanyaga áttekintő — apró temető(részlete)k esetében síronkénti — felsorolását, leltári és szakirodai-