Századok – 2015
2015 / 4. szám - KISEBB CIKKEK - Fehér Lilla - Kanász Viktor: Pázmány Péter 1628-ban írt levele Dallos Miklós győri püspökhöz
984 FEHÉR LILLA - KANÁSZ VIKTOR dik. Mindez a most közölt iratból is kiderül, melyben Pázmány a nádor által személyét ért atrocitásokról számol be a győri püspöknek. A két államférfi között a viszony 1627-ben, nem sokkal e levél írása előtt mérgesedett el a nádor által összehívni kívánt insurrectio ügye miatt.4 A nádorhoz írt levelekkel ellentétben a Palloshoz írt sorokban nem egyszerűen a Pázmánytól megszokott gáláns hangnem érződik; az érsek szóhasználata szívélyességet, barátságos kapcsolatot sejtet. Pázmány és Dallos kapcsolatáról Fraknói Vilmos Dallos Miklós politikai és diplomatái iratai című munkájában írt.5 Feltehetően 1616-ban ismerkedtek meg, amikor Dallost az esztergomi főkáptalan tagjaként, zólyomi főesperesként és olvasókanonokként lektori megbízatásban Prágába küldték az újonnan kinevezett prímás köszöntésére.6 Levelezésük kezdete is erre az időre tehető. Pázmány hamar bizalmába fogadta Dallost: még ugyanebben az évben őt bízta meg azzal, hogy kinevezését tudassa a protestáns Thurzó György nádorral;7 1617-ben pedig, amikor közte és Körmöcbánya városa között nézeteltérés támadt, szintén Dallost kérte fel, hogy képviselje őt.8 Az 1618. évi királyválasztó országgyűlésen, melyen Pázmány szónoki tehetségével élve érvelt Ferdinánd királlyá koronázása mellett, a későbbi győri püspök káptalani követként volt jelen Lósy Imrével. Dallost 1619-ben pécsi, majd 1621-ben váci püspökké nevezték ki, de pécsi püspöki designatiojával egyidejűleg a királyi tanácsosi címet is megkapta, mely politikai pályafutásának meghatározó momentuma lett. Ekkor nőtt meg dominanciája a közügyek terén, rendszeresen kikérték véleményét a fontosabb kérdésekben, melyekre színvonalas opinióiban adott választ. Bethlen Gábor első támadása idején a Bécsbe menekült többi magyar főpappal egyetemben részt vett a Titkos Tanács és a Magyar Tanács közös ülésein is, így például az 1620. június 19-ein, amikor az erdélyi fejedelemmel való békekötés lehetőségét kívánták megtárgyalni.9 Dallos politikai ténykedése során került közvetlen kapcsolatba Pázmánnyal. Az 1620-1621-es hamburgi és nikolsburgi béketárgyalásokon királyi követként kamatoztathatta diplomáciai talentumát, az 1623-as besztercebányai tárgyalásokon pedig már mint győri püspök és királyi tanácsos volt jelen. Egyházi ügyekben való jártasságát alátámasztja az egri nagyprépostként kapott 1611-es római küldetése, amikor is a székhelyéről elzavart káptalana ügyében járult V Pál elé.10 Királyi tanácsosi megjegyzéseit, opinióit tekintve 4 Bitskey István: A nádor és az érsek, Esterházy Miklós vitája Pázmány Péterrel. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk. Angri János - ifj. Barta János. Multiplex Media - DUR Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Debrecen 2005. 56. 5 Franki Vilmos és Ráth Károly: Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomatiai iratai 1618-1626. Esztergom 1867. 4-5. 48. 6 Uo. 4. 7 Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630). In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor - Vajk Ádám. Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr 2011. 210. 8 Dallos az eljárásról tudósítja Pázmányt 1617. szeptember 4-én írt levelében. Frankl V. és Ráth K.: Dallos Miklós i. m. 5. 9 Frankl V és Ráth K.: Dallos Miklós i. m. 5-7. Dallosnak fennmaradt a június 19-i ülésen tett megjegyzése, melyet szintén Frankl V és Ráth K. közöl lábjegyzetben: i. m. 2. jegyz. 7-8. 10 Tusor Péter: A magyar egyház és Róma a 17. században. Vigília 64. (1999) 509.
