Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Frojimovics Kinga: Egy embermentő példája? Id. Antall József és a lengyelországi zsidó menekültek Magyarországon a második világháború idején IV/931
ID. ANTALL JÓZSEF ÉS A LENGYELORSZÁGI ZSIDÓ MENEKÜLTEK...945 egy bentlakásos iskolát zsidó gyerekek részére. Az 1943 júliusában megnyílt ún. Lengyel Tiszti Árvák Otthonában (Schronisko dia Polskich Sierot Uchodzcych) hamis keresztény papírokkal élő 4-16 éves kor közötti zsidó gyerekek tanultak, többségükben árvák. Eleinte 80 gyerek tanult az iskolában, később aztán növekedett a létszám olyan zsidó gyerekekkel, akiket a Budapest és Varsó közötti kapcsolatot fenntartó lengyel futárok hoztak Magyarországra és egyéni utakon az országba menekülő családok gyerekeivel. Vácott családos lengyel katonai tábor működött, ami jó álcát biztosított a zsidó iskola számára.70 Az iskola élén Franciszek Swider állt, munkatársai pedig Maria Tomanek-Waskowska, Jadwiga Bratkowska, dr. Wladislaw Bratkowski és Boharczyk római katolikus lelkész voltak. Utóbbi magyarul tanította a gyerekeket.71 Az iskola orvosa a hamis papírokkal élő zsidó orvos, Mose Osterweil, vagy keresztény papírjai szerint dr. Jan Kotarba volt. A vizsnyici haszid család leszármazottja, az ügyvéd Brettler és felesége 1943 elején érkeztek Lengyelországból menekültként Budapestre. Hamis papírokat Henryk Slawiktól kaptak, Wladislaw Bratkowski és Jadwiga Bratkowska névre, és a váci gyerekotthonba kerültek tanárnak.72 A lengyel katonák között mintegy 500 egyetemista is érkezett 1939 őszén Magyarországra. A Honvédelmi Minisztérium a Belügyminisztériummal egyeztetve kivette őket a katonai nyilvántartásból, a Belügyminisztérium pedig ezután polgári menekült igazolványokkal látta el őket. Tanulmányaik folytatásától Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyan elzárkózott, de a vizsgakötelezettség nélküli előadás-látogatást engedélyezte.73 A lengyel egyetemisták többsége a budapesti Műszaki Egyetemre járt, de sokan jártak a szintén budapesti Tudományegyetem bölcsész- és orvosi karára, valamint a soproni kohó- és a veszprémi bányamérnöki szakra.74 A Belügyminisztérium ugyan már 1939-ben ingyenes orvosi ellátást biztosított minden lengyel menekültnek, de nyelvi problémák miatt a lengyelek megszervezték saját egészségügyi hálózatukat. 1939. november 3-án a Magyar Vöröskereszten belül megalakult Lengyel Orvosok Csoportját, a Magyarországon működő lengyel orvosok csúcsszervezeteként.75 A szolgálat élén dr. Jan Kotl^taj orvostábornok állt, a varsói Katonaorvosi Akadémia tanára és parancsnoka. A Lengyel Orvosok Csoportjához 41 civil és 114 katonaorvos tartozott.76 A Lengyel Orvosi Rendelőben, a budapesti Fő utca 11-ben ölték meg a németek 1944. március 19-én dr. Teofil Kandaffer orvosszázadost, az aznapi ügyeletest, valamint 70 Kapronczay K.\ Lengyel zsidó menekültek Magyarországon i. m. 49.; Kapronczay K.: A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok i. m. 162.; valamint Lagzi István: Adatok a második világháború alatti magyarországi lengyel iskolák történetéhez. In: Magyarok és lengyelek, 1939-1945: Menekültügy. Összeáll. Kapronczay József. Bp. 1991. 154. 71 Kapronczay K.\ Akkor nem volt Lengyelország i. m. 105. 72 Sara Fränkel - Liba Mirjam Ehrlich - Riba Abramovic: Dvar Hajesua. Bne Brak 1994. 139. (héber). 73 Kapronczay K.: A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok i. m. 163. 74 Kapronczay K.: Akkor nem volt Lengyelország i. m. 118. 75 Uo. 122. 76 Kapronczay K: Lengyel katonák magyar földön i. m. 94.
