Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Frojimovics Kinga: Egy embermentő példája? Id. Antall József és a lengyelországi zsidó menekültek Magyarországon a második világháború idején IV/931

936 FROJIMOVICS KINGA Dátum Menekültek száma 1941. április 1. 6330 katona és 448 civil 1944 eleje mintegy 6000 katona és civil 1939 októberében több mint 100 polgári és több mint 140 katonai tábor működött Magyarországon több tízezer menekült befogadására. A polgári me­nekülteket a Magyarországon érvényben levő törvények szerint jogtalanul az országban tartózkodó személyeknek kellett volna tekinteni, és ezért internálni és rendőri felügyelet alá helyezni. A lengyel polgári menekültek esetében azon­ban a magyar hatóságok másként jártak el: a kötelező rendőrségi nyilvántar­tásba vétel után a Belügyminisztérium szociális gondozásába kerültek, ami azt is jelentette, hogy internálótáborok helyett menekülttáborokban nyertek elhe­lyezést. A polgári menekülttábor ráadásul csak névleg volt tábor, hiszen határai az adott település határaival voltak azonosak.23 A polgári menekültek számára Siklóson létrejött egy büntetőtábor, onnan a valamilyen oknál fogva letartózta­tottak nem kaptak eltávozási engedélyt. A katonai táborokból engedély nélkül nem lehetett távozni, engedéllyel azonban bármikor. A katonák büntetőtábora a komáromi vár volt.24 25 A katonai menekülteket 1939 őszén összesen 141 településen helyezték el, többnyire ún. vegyes táborokban, azaz a tiszteket együtt a legénységgel.26 Ez a rendszer azonban hamarosan megszűnt: 1939 október végén a honvédelmi mi­niszter határozatot hozott a tiszti és a legénységi táborok elkülönítéséről. Egy­ben arról is rendelkezett, hogy a kommunistákat, vagy kommunista gyanús ka­tonákat, az agitátorokat, valamint a nemi betegeket és a szökevényeket katonai büntetőtáborba kell zárni.26 A katonai internálótáborok élén a Honvédelmi Minisztérium 21. osztálya által kinevezett magyar katonai parancsnokok álltak. Mellettük minden tábor­ban a tábor lakói által választott lengyel vezető (starszy obozu) volt. 100-tól né­hány ezer főig terjedt a táborok létszáma. Minden táborban volt olvasóterem rádióval, társasjátékokkal, magyar és lengyel lapokkal. Lehetőség volt nyelv­­tanfolyam, ének- és zenekar, sportolás és kézműves műhelyek megszervezésére. Szinte mindenhol volt a tábor lakóiból választott becsületbíróság. A táborok­ban élő katonák a Honvédelmi Minisztériumtól zsoldot kaptak. Akiket valami­lyen magyarországi lengyel szervezet szakemberként kiigényelt, korlátlan idő­re szóló tartós szabadságolásban és kintlakási engedélyben részesült. A munka­erőhiány miatt 1940-ben a lengyel katonákból mezőgazdasági munkásosztago-23 Kapronczay K.\ A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok i. m. 156-157. Az 1939 őszén Ma­gyarországon működő 114 polgári menekülttábor felsorolását 1.: Lagzi István-. Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Zalai Gyűjtemény 3. 1975. 24. 24 Kapronczay K.: Lengyel katonák magyar földön i. m. 61. 25 A 141 katonai tábor felsorolását 1.: Lagzi I. : Lengyel menekültek Zala megyében i. m. 21. Az evakuáció lezajlása után, 1941 végén összesen 32 katonai tábor maradt Magyarország területén, fő­leg Budapest környékén és Eszaknyugat-Magyarországon. L. uo. 23. 26 ABTL, A-779/1 A honvédelmi miniszter határozata a lengyel menekültek ügyében, 1939. október 27.

Next

/
Thumbnails
Contents