Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: Együtt vagy külön utakon a szocializmushoz? I/91

Mitrovits Miklós EGYÜTT VAGY KÜLÖN UTAKON A SZOCIALIZMUSHOZ? A desztalinizáció első szakasza Kelet-Közép-Európában.1 A Sztálin halála utáni korszak meghatározó jelensége az a desztalinizációs folyamat, amely az élet szinte minden területét érintette, megváltoztatta. A po­litikagyakorlás módszerei, a gazdaság- és társadalompolitikai prioritások, a kulturális élet, valamint a hatalom és az állampolgárok viszonya is változáson mentek keresztül. A cél továbbra is a szocializmus, végső soron a kommuniz­mus felépítése maradt, bár részleteiben egyetlen párt, még a Szovjetunió Kom­munista Pártja sem határozta meg, hogy az mit is jelent majd pontosan és leg­főképpen, hogy mikor fog bekövetkezni. Maradtak annál az általános Sztálin által átfogalmazott marxi megfogalmazásnál, hogy a szocializmus egy olyan ál­lapot, amikor már „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája sze­rint” elv érvényesül, vagyis a munka kényszerjellege már megszűnik, de még nem elégítheti ki az egyes ember igényeit. Ezt a tézist deklarálta az 1936-os sztálini alkotmány is.2 A kommunizmus felépítése, amelyben Marx eredeti megfogalmazása szerint már megvalósul a „mindenki képességi szerint, min­denkinek szükségletei szerint” elv, a távoli jövőbe helyeződött.3 Ez a sztálini 1 A tanulmány az OTKA PD 105866 sz. kutatási projekt keretében készült és egy nagyobb ívű monográfia részét képezi. Jelen tanulmányban Kelet-Közép-Európa fogalma alatt Lengyelországot, Csehszlovákiát és Magyarországot értem. A régió fogalmi meghatározásának számos forrása van. Bibó István többé-kevésbé ezen alrégiót Kelet-Európának, Szűcs Jenő Közép-Kelet-Európának, Oskar Halecki Kelet-Közép-Európának, Niederhauser Emil pedig Nyugat-Kelet-Európának nevezte. Kétség­telen, hogy az 1949 utáni NDK területét is többnyire e régióhoz kapcsolják, de a sajátos fejlődése miatt itt most azt nem tárgyaljuk, másfelől általában ide sorolják a Balti-államokat, nyugat-Belarusz és nyu­­gat-Ukrajna vidékeit is, ám mivel e korszakban ezen területek a Szovjetunió részeit képezték, történe­tüket itt most szintén nem tárgyaljuk. Lásd: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. In: Bibó István összegyűjtött munkái. Szerk.: Kemény István - Sárközi Mátyás. I. kötet. Bem, 1981, 202-251.; Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Történelmi Szemle, 1981. 3. sz. 313-359.; Oskar Halecki: Európa Millenniuma. Budapest, Századvég Kiadó, 2000; Niederhauser Emil: A kelet-európai fejlődés egysége és különbözősége. Magyar Tudomány, 1988. 9. sz. 668-681. 2 Sztálin ezt a tézisét már 1931 decemberében kifejtette egy interjúban. Lásd: J. V Stalin Talk With the German Author Emil Ludwig December 13, 1931. Lásd: Marxists Internet Archive (letöl­tés: 2013. 09. 09.). Az 1936-os szovjet alkotmányt lásd: A Szovjetunió szövetségi alkotmányai. Szerk.: Kovács István. Budapest, 1982, 201-224.; A sztálinizmusról lásd még: Krausz Tamás: A „sztálini szo­cializmus”. In: A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak tör­ténetéből. Szerk.: Krausz Tamás. Budapest, Nemzeti tankönyvkiadó, 2003, 266-288. 3 Gyakorlati szempontból Sztálin csak 1952-ben fogalmazta meg a szocializmus mibenlétét és ez nem volt más, mint a kialakult szovjetunióbeli rendszer, ezzel együtt Marx, Engels és Lenin szoci­alizmusra vonatkozó elméleti fejtegetéseit a beláthatatlan jövőbe helyezte át, és a szocializmust önál­

Next

/
Thumbnails
Contents