Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
926 BALOGH MARGIT hogy Mindszenty ne Bécsben telepedjen le, és figyelmeztetett: az eset hatással lehet a Szentszék és a magyar kormány közötti kapcsolatokra. Amíg Mindszenty élt, a magyar politikusok görcsösen számon kérték az egyezmény betűjét, és az elmúlt másfél évtizedhez hasonlóan még most sem szánták rá magukat egy őszinte, történeti-jogi számvetésre, egy „kibeszélésre”, amivel a „Mindszenty-ügy” — a téma megnyugtató lezárásával és neutralizálásával — valóban megoldható lett volna. Még mindig Rómából vártak erélyt és regulát. A Szentszék illetékesei leszögezték, hogy Mindszenty sorsát két elv alapján kívánják megoldani: „betartják a megállapodást, de ugyanakkor Mindszentyt szabad embernek tekintik”.141 Ráadásul a budapesti tárgyalásokon semmiféle elutasító észrevétel nem hangzott el a Pázmáneummal mint lehetséges lakhellyel kapcsolatban. Mindszenty átköltözését a szentszéki diplomácia mégsem intézte el előre, és az osztrák kormányt felkészületlenül érte. Kósza hírek persze jóval korábban lábra kaptak, sőt egyesek már Budapestről történt távozása előtt tudni vélték, hogy Zágon prelátus a bíboros szállásának előkészítése miatt adott pénzt a Pázmáneum rektori lakosztályának felújítására.142 Az osztrák-magyar határügyi bizottság október 1-jei találkozóján a szomszédok „ízléstelennek” nevezték a tervet, ezzel is jelezve, hogy nemcsak nem értesültek róla, de nem is értenek vele egyet.143 Az osztrák kormány hozzáállását firtató kérdésekre Bruno Kreisky kancellár csupán azt szögezte le, hogy semmiféle kérelmet nem adtak be tartózkodási engedély megszerzése céljából, amit a hatályban lévő törvények alapján minden külföldinek, így Mindszentynek is be kell nyújtani, amennyiben három hónapnál tovább kíván az országban tartózkodni.144 Fanyalgásából kiérződött a fenntartás, hisz az osztrák kormány minden incidenst kerülni akart a magyar szervekkel, és mind a kormányzó Osztrák Szocialista Párt, mind az Osztrák Néppárt úgy ítélte meg, hogy a bíboros jelenléte megzavarhatja a két állam közötti jó viszonyt.145 A budapesti osztrák nagykövet, Kurt Enderl is erről igyekezett biztosítani magyar partnereit. Walter Wodak külügyminisztériumi vezető tisztviselőre hivatkozva „baráti információként” elmondta, hogy az osztrák illetékeseket irritálja az a hír, azonban egy ilyen megkeresést „nem 141 Mindszenty és a hatalom i. m. 188. XXXVIII. sz. dokumentum. Miklós Imre jelentése a Vatikán megbízottaival folytatott tárgyalásról. Bp., 1971. október 25. 142 ÁBTL 3.2.9. R-8-009/1. 21. föl. Feljegyzés. Bp., 1971. szeptember 17. Tárgy: 2980. sz. bécsi nagykövetségi távirat. 143 ÁBTL 3.2.9. R-8-009/1. 59. föl. Feljegyzés. Bp., 1971. október 6. Tárgy: 3207. sz. bécsi nagykövetségi távirat. 144 AMAE AD Série: Europe, Hongrie, versement aux Archives (1971-juin 1976), boíte 3330, dossier Questions religieuses (1 janvier 1971-30 juin 1976), „Cardinal Mindszenty”. Francois Leduc, Franciaország ausztriai nagykövetének 661-664. sz. jelentése. Bécs, 1971. október 12. Magyar források viszont úgy tudták, hogy a Szentszék október első hetében megkérte Mindszenty számára a letelepedési engedélyt. ÁBTL 3.2.9. R-8-009/1. 119. föl. Feljegyzés, Bp., 1972. január 10. Tárgy: 1971. október 22-ei bécsi KÜM-távirat. 145 ÁBTL 3.1.2. M-38642/1. 178. föl. „Kiss János” fedőnevű ügynök munkadossziéja. 1971. november 4-i jelentés.
