Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
AZ 1971. SZEPTEMBER 9-EI MAGYAR-SZENTSZÉKI MEGÁLLAPODÁS 919 Puhán nagykövet budapesti munkájáról két évvel később vont mérleget: „Nos, amikor ide megérkeztem, az Egyesült Államok és Magyarország között nem volt kapcsolat, viszont a hivatalomban tartózkodott a római katolikus egyház egy bíborosa. Ma, négy évvel később, az országaink közötti kapcsolatok - ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok a Kelet-Nyugat-egyenlet nyugati tényezője, a NATO legnagyobb hatalma, ez meg egy kis ország, amit 50 ezer szovjet katona tart megszállva - egészen normálisak. A bíboros már nem lakik nálunk. Egészen jó viszonyban állok a magyar kormánnyal.”118 A „Mindszentyügy” ezzel még nem zárult le, csak a főszereplő kényszerült 79 évesen emigrációba. A magyar politika számára Mindszenty távozásának értéke 1956 óta alaposan átértékelődött. Amíg ettől 1960-ban a kül- és belpolitikailag egyaránt roppant fontos ügy megoldását, azaz a magyarkérdés levételét remélték az ENSZ-napirendjéről, addig 1971-ben megelégedtek a kiközösített békepapok visszafogadásával az egyház nyájába. A kulcsszereplő Ijjas József kalocsai érseket a magyar-szentszéki kapcsolatok fejlesztéséért, és mert „aktív közreműködésével elősegítette, hogy a Szentszék a katolikus papképviselőket sújtó 1957. évi pápai dekrétumok érvényét megszüntette”, 70. születésnapja (1971. november 5.) alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozatával tüntették ki.119 Vajon érdemes volt-e erőltetni Mindszenty távozását? Hezitálását Casaroli, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára még a római szovjet nagykövet előtt sem palástolta, és „gondolataiba mélyedve mondta: Nehéz eldönteni, hogy tulajdonképpen Mindszenty kihozása vagy otthagyása lett volna-e a helyesebb, talán ezt majd a jövő fogja eldönteni.”120 Ezzel a válasszal csak egyetérthetünk, és miközben a jövő talán már el is kezdődött, még most sem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel felelni. Az a tizenöt esztendő, amit Mindszenty a követségen töltött, Magyarország számára a polgári béke és a lassú, de folyamatos fejlődés évei voltak. „Szocialista törvényesség” lépett a rendőri zsarnokság helyébe. 1956 forradalmának lényegi követelése, a szabadság, még távol volt ugyan, de a kötelékek ahhoz elegendő mértékben meglazultak, hogy elviselhetőbbé váljon az élet, és lehessen reménykedni a jobb napok eljövetelében. Ebből mégsem következik, hogy a bíboros magányos ellenállása a főváros szívében elveszítette volna minden értelmét. Néma tiltakozása sok ember lelkiismeretében keltett visszhangot, és puszta jelenlétével fenntartotta a magyar legitimitás bizonyos gondolatát, amely mélységesen ellentétes volt azzal, amit a rendszer képviselt. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyire fontos volt Kádár János számára, 118 Nixon Library, Nixon Move 2010. CFSU CO 35. White House Central Files (WHCF), Box 35, Subject Files Countries (CO) [Ex] CO 64 Hungary 1/1/73 - Alfred Puhán budapesti amerikai nagykövet levele Henry Kissinger külügyminiszternek. Bp., 1973. január 30. 119 MNL OL 288. f. 22. cs. 27. ő. e. 52. föl. Előterjesztés dr. Ijjas József kormánykitüntetésére. Bp., 1971. szeptember 22. 120 MNL OL 288. f. 32/1971/18. ő. e. 197. föl. MSZMP KB Külügyi Osztálya, „Külügyminisztérium, követi jelentések Prága-Szófia.” 002428/14. sz. irat: Másolat a római nagykövetség 1971. október 27-én kelt jelentéséről. Tárgy: a Mindszenty-ügy visszhangja.
