Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
sekhez, miszerint nyilvánosságra hozatalukat és végrehajthatóságukat mindaddig elhalasztja, „amíg a Szentszék ehhez kifejezett hozzájárulását nem adja. ”19 Ennek értelmében sem a püspöki kar tagjai, sem az érintettek nem szerezhettek róla tudomást, szemben a politikusok szűk körével, akik viszont haladéktalanul megkapták a rendelkezések olaszból fordított szövegét. A záradékolási „szépséghiba” dacára az 1957. évi pápai dekrétumok visszavonását az Állami Egyházügyi Hivatal illetékesei „az elveiben következetes, módszerében rugalmas” egyházpolitika jelentős eredményének értékelték, ami pozitív hatással lesz a papi békemozgalomra, mert „zavart, elkeseredést, további polarizációt okoz az egyházi reakcióban”. A markánsan új helyzetben milyen alternatíva előtt állt a magyar fél? Egyik lehetőségként az elzárkózás kínálkozott minden szentszéki tárgyalás elől mindaddig, amíg a záradékot nem oldják fel. Ez egy zsaroló pozíciót és türelemjátékot feltételezett, de előbb-utóbb számítani lehetett a zárolás megszüntetésére. Az idő múlásával viszont leértékelődtek volna az eddig elért eredmények, nem szólva a kezdeményezési lehetőségek lenullázódásáról. Másik lehetőséget a tárgyalások folytatása jelentette a záradék feloldásáról és az 1957. évi 22. tvr. módosításáról. Ezt ugyancsak elvetették, mondván, „pozícióink kedvezőbbek annál, hogy e megoldást válasszuk és alkudozásba bocsátkozzunk.” Az ÁEH elemzői végül egy harmadik — az előző kettőt kombináló — megoldásra hajlottak: megállapodást kötni az egyházi állásokhoz szükséges állami hozzájárulás új módozatairól, de anélkül, hogy közvetlen kezdeményező lépést tennének az ominózus záradék feloldása érdekében.20 Ezzel az iránnyal újabb évekre prolongálták a magyar-szentszéki tárgyalások tematikáját. Rövid távon a magyar politika ettől kezdve nyíltan ugyan nem, de áttételesen mégis a záradék feloldásának elérésére koncentrált. A Rómának leginkább fontos püspöki és segédpüspöki kinevezésekről is csak ez esetben volt hajlandó tárgyalni, érdekeltsége is ezért fog élénkülni a Mindszenty-ügy megoldásában. Ha látszólag nem is fűzték fel az elemeket — a kiközösítést visszavonó záradék feloldását, az 1957. évi 22. törvényerejű rendelet módosítását és Mindszenty kiengedését az országból — egy „adok, hogy adj’ cserebere láncolatra, az összefüggés mégis tagadhatatlan. VI. Pál pápa és Péter János külügyminiszter találkozása A 80. életévéhez közeledő, 15 éve a budapesti amerikai követség épületében élő Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek ügyének megoldásához elégtelen volt a magyar-szentszéki tárgyalások ténye. Ezek akkor is mentek AZ 1971. SZEPTEMBER 9-EI MAGYAR-SZENTSZÉKI MEGÁLLAPODÁS 883 19 MNL OL XIX-J-1-j KÜM,/Vatikán 160. 00505/14/1970. (87. doboz). Az ÁEH 0022-7/h/1970 sz. alatti jelentése a Vatikánnal folytatott tárgyalásokról. Bp., 1970. október 22. 1. és 2. sz. mellékletként az Egyházi Közügyek Tanácsa 6690/70. sz. két iratának fordítása az aláíró nevének feltüntetése nélkül. Lásd még: MNL OL XIX-A-21-d-0022/2/ 1971. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának előterjesztése a Politikai Bizottságnak a magyar-vatikáni tárgyalásokkal összefüggő néhány egyházpolitikai kérdésről, 1971. április 14. 20 MNL OL XIX-J-1-j KÜM/Vatikán 160. 00505/14/1970. (87. doboz). Az ÁEH 0022 -7/h/1970 sz. alatti jelentése a Vatikánnal folytatott tárgyalásokról. Bp., 1970. október 22.
