Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845

872 MISKOLCZY AMBRUS megtettem, amit egy 25 éves fiatal megtehetett a nemzeti mozgalomért”. Őt ugyanis azzal a Liga elveitől való elhajlásának vádjával illették, mert azt vallot­ta, hogy „a szeretet fegyelme” mellett érvényesülnie kell „a félelem fegyelmé­nek” is. Márpedig — hangsúlyozza Codreanu ezzel a váddal szemben — „egy dolog annak elméleti kimutatása, hogy »Erdély az erdélyieké«, és hogy a romá­noknak kell birtokba vennie, és más a gyakorlat, azaz: a. az emberek összegyűj­tése, b. harci egységekbe rendezése, c. instruálása, d. felfegyverzése, e. indítá­sa”. Cuza ugyan „a teória útján kutatva a világot irányító (természeti) törvé­nyeket, arra a következtetésre jutott, hogy az emberiség csak nemzetek formá­jában létezik, a nemzetek az egyetlen kultúra teremtő erő; kötelességünk, hogy műveljük »a nemzeteket«. így: a román nemzetet létében fenyegetik, van zsidó­kérdés, ezt nem lehet csak a zsidók eltávolításával megoldani, a románok köte­lessége magának az emberiségnek az érdekében az, hogy megvédjék nemzetisé­güket: a zsidókérdés megoldásával”. És miután így adott számot Codreanu Cuzának a tanításáról, közölte mesterével, hogy neki „nincs érzéke a szervezés­hez és a harchoz”. Viszont „a mi kötelességünk a román föld megvédése és a ro­mán nép megmentése a haláltól. [...] A mi kötelességünk az, hogy ebben a harc­ban fokozzuk képességeket és minden eszközzel győzzük le a gyengeségeket. A szeretet fegyelme az ember képességeihez szól. A félelem fegyelme a gyengeségei­hez szól. Fronton vagyok. Szuronyrohamot parancsolok. Indulok előre a nép szeretetétől vezetve. Ott viszont meg kell halnom. Gyengeség vesz erőt rajtam, és érzem legyőz. Vissza akarok futni. De amikor megfordulok, látom a tiszt szi­gorú arcát és a rám irányított fegyvert, és hallom: »Vissza, vagy lelőlek«. A féle­lem visszafordított a kötelesség útjára. Visszafordultam a rohamhoz. Köszö­nöm a parancsnoknak, hogy nem hagyta, hogy akkor a gyávaság útjára térjek. Ezért »a félelem« nemcsak a nemzet érdekében jó, hanem a harcos egyénében is, aki számára támasz saját gyengesége ellen. így dolgoztam eddig valamennyi fiúval, és mondhatom, hogy így jártam sikerrel.” Ezért: „Szerintem így kell ne­veljük azokat, akiktől a román nemzet felszabadítását várjuk.” A harcosokat erre a fegyelemre kell nevelni, „parancsoló módon követeli ezt a holnap!” Cuza az ő apját önérdekérvényesítéssel vádolta, de „még akkor is, ha elkerget min­ket, akkor is visszatérünk, hogy önt megvédjük, és szeretetünkkel halmozzuk el”. Majd nemsokára azt is kifejtette, hogy ha csak a szeretet hatja át a szerve­zetet, és „nem érezhető a félelem megbüntetésének bizonyossága, akkor nem lépnek be a szervezetbe, és komolytalannak tekintik azt. Ebből a szempontból a nemzeti mozgalom sokat nyert Mo(a tette révén, mert a „félelem” hiánya azt jelenti, hogy a becsületes embert nemcsak mások gyengeségeire hagyjuk, ha­nem mindenféle besúgóknak szolgáltatjuk ki, akik tucatjával hatolnak be a szervezetbe, tudván, hogy nekik ez nem kerül semmibe”. Mo(a tette nem más, mint kísérlete arra, hogy megölje a korábbi összeesküvés árulóját. Codreanu vi­szont arra figyelmeztette a Mussolinit egykor dicsőitő Cuzát, hogy a duce zservező zsenije a szeretet és a félelem fegyelmével hozta létre azt a szerveze­tet, amelyhez hasonlót még nem látott a világ.170 A Liga tagjai viszont megha-170 Consiliul National pentru Studierea Archivelor Securitatii, Bucuresti Penal 11784. vol. 18. 173-182.

Next

/
Thumbnails
Contents