Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845

866 MISKOLCZY AMBRUS tetben is megjelent börtönleveleiben Codreanu.113 És vitatkoztak, Mihály és Gábor arkangyal napján éppen azon, hogy milyen nevet adjanak annak az ifjú­sági szervezetnek, amelyet a Liga kereteiben akartak felállítani. Melyik arkan­gyalról nevezzék el? És akkor Codreanunak eszébe jutott, hogy apja beszélt neki arról, hogy a börtöntemplom ikonosztázának baloldali kapuja fölött van egy Mihály-ikon. Megnézték, gyönyörű volt, reveláció, mert mint a kapitány emlékezett: „Engem sohasem vonzott egyetlen ikonnak sem a szépsége. Most viszont úgy éreztem, egész lelkemmel kötődöm ehhez az ikonhoz, és az volt az érzésem, hogy Szent Mihály él. Ettől kezdve szeretni kezdtem az ikonokat.”114 És így megtalálták az égi vezetőt is, kinek segítségéért fohászkodhattak. Ugyanakkor készültek a perre, népviseletet küldettek a szülőkkel, mert a jász­vásári diákkongresszus döntése szerint ez a hivatalos diákegyenruha, és külön­ben is: „Térjünk vissza a bocskorhoz, mert nagyon eltávolodtunk a nép szent és szép szokásaitól” - írta Mof-a, apja szászvárosi lapjában.115 És harcra hívott fel, 1923. december 10-én, az évfordulón. És győzelemre hívott, amely csak „az egész nemzeti ügy” győzelmével jön el.116 És példát adtak abból is, hogy a belső árulót nem kímélik. Mo|a — akinek becsempésztek egy revolvert — le akarta a gyanúsítottat, de csak megsemmisítette, pedig nem tagadta a kihallgatáson: „azt akartam, hogy meghalljon”.117 Codreanu pedig a perben kijelentette, hogy nem tudott semmit barátja tervéről, de „sajnálom, hogy nem én lőttem, mert én jobban céloztam.” És ez szintén megjelent a sajtóban.118 A sajtó és a hivatalos rendszer iránti utálat csak fokozta a szimpátiákat az összeesküvők iránt, akik ro­mantikus szabadsághősökként jelentek meg egyre többek képzeletében. Miért ne? Minisztergyilkosságra volt már példa. De eddig — úgy mond — idegenek voltak a tettesek. 1862-ben Románia első miniszterelnökét lőtték le. Egy fize­tett és odaadóan szimatoló szekus ügynökből lett történész119 ki is derítette, megfelelő bizonyítékok nélkül, hogy a merénylő magyar volt, a háttérben pedig a szabadkőműves államfő állt, I. Cuza.120 A terrorista akcióra viszont a közel­múlt szolgált példával. 1920 decemberében Max Goldstein és négy anarchista társa (Gelber Moscovici, Leon Lichtblau, és Saul Ozias) olyan robbantásos me­rényletet követtek el, amelyben az igazságügyminiszter és két szenátor vesztet­te életét. Jellegzetes anarchista akció volt, de jó alkalom arra, hogy a kommu­nista pártot törvényen kívül helyezzék.121 És miután a merénylők zsidók vol­tak, az antiszemita hangulatot is erősítette, oly módon, hogy óhatatlanul az jut eszünkbe, amit a moszkvai főrabbi Trockijról mondott, akinek eredeti neve Bronstein: „A Trockijok csinálják a forradalmat, és a Bronsteinek isszák meg a 113 Corneliu Zelea-Codreanu: Serisori studente§ti din inchisoare : Vácáre§ti, 9 octombrie 1923 - 30 martié 1924. Ia§i, 1925. 17. 114 Codreanu-. Pentru legionari, 179. 115 Orga: Mota, 188-189. 116 Totalitarismul, I. 398. 117 Totalitarismul, I. 391. 118 Orga: Mo$a, 193. 119 http://ro.wikipedia.org/wiki/Alex_Mihai_Stoenescu (2012-02-13) 120 Alex Mihai Stoenescu: Istoria loviturilor de stat din Románia I. „Revolujie §i francma­­sonerie”, Buc., 2001. 147-151. 121 Stellán Tánase: Clientii lu’ Tanti Varvara. Buc., 2008. 43-52.

Next

/
Thumbnails
Contents