Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845

862 MISKOLCZY AMBRUS akartak kilépni, a fiúk éppen ezek ellen a keretek ellen léptek fel, miközben a kommunisták gátlástalanságából is tanultak. Az alkotmányos antiszemitizmustól az alkotmányellenes terrorizmus felé A fasizmust sokan reaktív jelenségnek tartják, valójában korábban jelent­kező folyamatok artikulálódásának az eredménye, jellege proteikus. Ortega y Gasset 1927-ben úgy látta, „bármilyen úton is közeledünk a fasizmushoz, úgy látszik, hogy ha egyvalami, akkor egyidejűleg, annak az ellentéte is”.89 Ugyan­akkor kétségtelen, van — mint Umberto Eco — „ős- vagy örök fasizmus”, közös ismérvekkel, például: „félelem a különbözőségtől”, és már a korai fasizmus a betolakodók ellen mozgósít. „így az ősfasizmus eleve rasszista.”90 Igaz, Musso­lini kezdetben nem volt antiszemita, csak 1938-tól intézményesítették az anti­szemitizmust Olaszországban, korábban a fasiszta pártnak sok zsidó tagja is volt. Codreanu sem tartott indokoltnak olasz antiszemitizmust, mert a zsidók kevesen vannak, olyanok mint Romániában a csángók, Olaszországban anti­szemitizmussal fellépni, olyan lenne, mintha Romániában csángóellenes moz­galmat indítanának.91 (Fű alatt azért rajta voltak a mindenkori hatalom urai, hogy a magyar nyelvet háttérbe szorítsák.) Németországban, ahol nem volt „különbözőség”, lett, kitalálták. Gondoljunk arra, hogy számos „zsidó” nagyság (Martin Buber, Stefan Zweig, Arnold Zweig, Viktor Klemperer stb.) olyan lelke­sen köszöntötte az első világháborút, mint a majdani antifasiszták (Thomas Mann, Max Weber) és fasiszták, akik aztán azt a Rathenaut lőtték le, aki rögtön felismerte, hogy a világháború milyen katasztrófa, és Németország talpra állá­sában kezdeményező szerepet játszhatott volna...92 Hitler alighanem igen ko­rán tudta, hogy mi az antiszemitizmus, hallhatta apját, amint a zsidókat szidja, Bécsben is lapozgatta az antiszemita ponyvairodaimat, olykor ki is fakadhatott a zsidók ellen, de a Mein Kampfban mint valami megvilágosodásról, úgy számol be egy bécsi kaftános zsidó látványáról, mely látvány elindította benne a szelle­mi tisztázódás folyamatát, hogy a zsidógyűlölet legyen világnézetének — mint ő írta — „gránitszilárdságú alapja”. És aztán hirdesse a világháborút követő for­radalmak után, hogy a zsidó a természet rendjének tagadása révén maga a „nem-természet”. Következésképpen megsemmisítendő... A Mein Kampfban még csak arról írt, hogy a háború megnyeréséhez elég lett volna tizenötezer zsi­dót idejében elgázosítani.93 És ezzel megérkeztünk ahhoz a „racionális antiszemi­­tizmus”-hoz, pontosabban, ahogy ő nevezte: „az értelem antiszemitizmusá”-hoz, amelynek igényét már korábban, 1919 szeptemberében felvetette, miközben már elvetette az érzelmi antiszemitizmust. Az ő antiszemitizmusában az érte­lem, a ratio a zsidók „tervszerű törvényes”, tehát állami és hatalmi „eltávolí-89 Kevin Passmore: Fascism. Oxford, 2002. [mottó] 90 Umberto Eco: Eternal Fascism: Fourteen Ways of Looking at a Blackshirt (http://www . themodernword.com/eco/eco_blackshirt.html) (2012-02-10) 91 Codreanu: Pentru legionari, 73 92 Amos Eton: The Pity of It All. London, 2004.313-322. 93 Eberhard Jäckel: David Irving’s Hitler. A Faulty History Dissected. Port Angeles, 1993. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents