Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bobay István: Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete. Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről III/747
776 BOBAY ISTVÁN miután elvégezte a bécsi Theresaneumot, a katonai pályát elhagyva Amerikába utazott, és ott elvette egy amerikai milliomos lányát. Felesége hozományából egy jachtot építtetett amelyet a családja származási helyéről Tolnának keresztelt el és ezzel járta be nyolc évnyi idő alatt a Csendes-óceán szigetvilágait.136 Utazásának a történetét eredetileg francia nyelven adta ki, amelynek magyar fordítása Lóczy Lajos szerkesztésében Emberevők között címmel és Nyolc évi Csendes-óceáni hajózás a „Tolna”yachton alcímmel jelent meg. A szerző művében két fejezetet szentel a szigetvilág leírására. Festetics Rudolf úti beszámolójának második fejezetében Honoluluba érkezésükről ír, harmadik fejezetében pedig a Hawaii-szigetek társadalmi életét mutatja be.137 Az 1875. év június 18-án az Osztrák-Magyar Monarchia és a Hawaii-szigeteki Királyság között Londonban aláírt barátsági, hajózási és kereskedelmi szerződést a Magyar Országgyűlés 1876. évi XXXII. törvénycikkével hagyta jóvá.138 A Ferenc József császár és király ellenjegyzésével ellátott szerződés angol nyelvű szövege, díszkötésben a Hawaii Állami Levéltár dokumentumai között megtalálható. Végezetül még egy személyről szeretnék szólni, aki a 19. század folyamán feltűnt a szigeteken és esetleg magyar vagy magyar származású lehet, azonban esetében nem kizárt, hogy nevét csupán a század közepén az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vezetőjének a tiszteletére kapta, ugyanis a nevezett személyt Kossuthnak hívták — keresztneve nem ismert —, aki cowboyként érkezett a szigetekre, azonban érkezésének az dátumáról teljesen ellentmondó információkkal rendelkezünk. Kossuth érkezésének az ideje eltérően szerepel két olyan műben is, amely a szigeteken tevékenykdeő cowboyok — hawaii nevükön paniolok139 — történetét dolgozza fel. Joseph Brennan Paniolo című — forrásmegjelölést egyáltalán nem tartalmazó — művében „Kossuth, Louzeida and Ramon” Hawaiira érkezését 1832-re III. Kamehamea idejére teszi, akinek az uralkodása alatt az első lovakat és tehenket betelepítették a szigetekre.140 Ezzel szemben a népszerűsítő — ám hivatkozásokat tartalmazó — Rough Riders Hawai’i’s Paniolo ans their stories szerzője szerint a fent nevezett három vaquero141 1830-ban érkezett a szigetekre.142 Ezen közléseknél, azonban hitelesebbnek tűnő évszámot közöl Kossuth érkezésével kapcsolatban a The Hawaiian Gazette 1907. évi december 10-ei száma. Ezen újság Will Hawaii Hold her own ? című cikke szerint a mexikói Kossuth az írás megjelenésétől számítva 45 évvel korábban, tehát 1862 körül érkezett meg a Hawaii-szigeteki Waimea-ba.143 Mivel a nevezett Kossuthról több információval nem rendelkezem, további kutatást igényel an136 Nagy M. M.: Geográfia i. m. http://www.matud.iif.hu/01jul/nagymih.html 2014. március 25. 137 Festetics Rudolf: Emberevők között. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára) Lamper R. é. n. Bp. 16-30. 138 1876. évi XXXII. törvénycikk http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=5745 2014. 03. 30. 139 A paniolo névalak az espanol torzult változata, amely utal az első lovaspásztorok mexikói származására. 140 Joseph Brennan: Paniolo. Topgallant Publishing Co., Ltd. Honolulu, Hawaii é.n. 51 141 A lovaspásztor spanyol megnevezése. 142 Ilima Loomis Rough Riders Hawai ’i ’s Paniolo ans their stories Island Heritage Publishing, Waipahu, Hawaii 2006. 14. 143 Will Hawaii Hold her own? The Hawaiian Gazette Vol. L. No. 99 Tuesday, December 10, 1907. 5.
