Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Zakar Péter: A Kassai Egyházmegye tábori papjai 1848/49-ben III/727
734 ZAKAR PÉTER is felújításra szorult, ennek először anyagi alapját kellett megteremtenie. Fokozatosan sikerült modernizálnia az elhanyagolt állapotban átvett plébániai gazdaságot. A plébániának négy szőlőbirtoka volt, amelyből az egyik, az eresztvényi már 1814-ben sem hajtott semmi hasznot, ennek kivágására 1855-ben kért és kapott engedélyt püspökétől.46 Miután véget ért az ellene csalás és becstelen toborzás miatt folytatott per, anyagi helyzete is alapvetően megváltozott. Kinevezték plébánosnak, s az 1860-as években már a templom és a plébánia épületét újíttatta fel a püspökség támogatásával.47 1860. november 30-án hívei egy csoportja pénzügyi visszaélésekkel vádolta meg. Eszerint a hívek Isten dicsőségére épült templomukat toronnyal akarták „feldíszesíteni”, s e cél érdekében a lakosok vallásfelekezetre való tekintet nélkül 19 hordó bort ajánlottak fel. Kocsiss János 18 hordót megvett 432 ft-ért, ők a pénzt kamatoztatni akarták, de több mint két éve sem a tőkéről, sem a kamatokról nem tudtak semmit. Ugyanakkor a plébános a templom szőlőjében termett 13 hordó bort is megvette 234 ft-ért, és erről „szinte hallgatásban van, ez minket egyrészről nagyon nyugtalanít, de más részről szégyeneljük magunkat azon protestáns és zsidók előtt, kik ezen nemes célra szívesen adakoztak, sőt, ami több sokszor tréfás úton bennünket ki is gúnyolának, de távol légyen, mintha megbánták volna szíves alamizsnájokat.” Azt sem tudták állítólag, hol van a templomhoz tartozó „borház” több évi lakbéréül kifizetett 180 ft, amit Bessenyei Pál apát úr fizetett ki. „Az orgonyistánkat illető korcsma utáni regálét T. Kocsiss János úr szinte elvévén, magának tulajdonítja, holott ezt ha már az orgonyista úr nem kapja, miért nem lehet az iskola kijavítására fordítani?” — kérdezték a panaszosok. Az iskola számára összegyűjtött pénzből is hiányzik 30 ft. Mindezek mellett a szent parókián „rég időktül oly két nőszemély tartózkodik, akik nem csak nekünk katolikus híveknek, hanem protestánsoknak és izraelitáknak is nagy botrányul szolgáltnak]”, akik csalnak és lopnak, így a plébános nem juthat semmire.48 Fábry püspök azonnal írt Bessenyei Pál sárospataki alesperesnek, hogy vizsgálja ki az ügyet, de ő nem akarta vállalni a vizsgálatot, ezért megkérte a püspököt, hogy bízza azt Vitéz Vince újhelyi esperesre. Végül Prámer Alajos tolcsvai és Lácay Gábor liszkai plébánosok vizsgálták ki az ügyet 1861 januárjának elején. Először is kikérdezték a helybeli földbirtokost, Szirmay Ödönt, aki határozottan kiállt a plébános mellett. Mint mondta: „Tíz évek óta Tisztelendő Kocsiss János, mint lelkész itt működik, vele folytonos érintkezésbe és barátságos viszonyba élvén, lelkiismeretesen mondhatom, hogy lelkészi kötelességeinek teljesítésében a legpontosabb, a templomot a legjobb karba hozta, annak belsőjét nagy gonddal és saját pénzbéli áldozattal szépítette, egy új oltárt alakított... új csinos zászlókat szerzett, szóval ke46 Kocsiss János - Fábry Ignácnak Erdőbénye, 1855. április 6. AACass Acta parochiae, Erdőbénye 1717 - 1855:571 (latin). 47 Kocsiss János - Fábry Ignácnak. Erdőbénye, 1865. január 28. AACass Acta parochiae, Erdöbénye 1855-1883. 1865:185 (latin). 48 Cziebusz József, Szilágyi Pál, Supkó József etc. - Fábiy Ignácnak. Erdőbénye, 1860. november 30. AACass Acta parochiae, Erdőbénye 1855-1883. 1860:1786 (magyar).
