Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Tinku Balázs: A Lombard-velencei Királyság létrehozása, kiépülése 1814-1820 III/665
704 TINKU BALÁZS a Hohenwart-féle „önkéntes regisztrációs módszer” alapján zajlott. Bűnözőket nem lehetett besorozni. A hadkiegészítés alól felmentést kaptak mindazok, akik jelentős társadalmi értékkel” bírtak. A közszolgálatot ellátók esetében ez csak a felsőbb rétegnek járt, rendőrök, kishivatalnokok sorkötelezettek voltak. Kivételt képeztek még az egyházi személyek, egyetemi tanárok, a kimagasló eredményt elérő egyetemisták és az itáliai hadseregben már szolgálatot teljesítő vagy onnan dezertáló katonák is. Ezen felül a pátens hosszan felsorol még egyéb speciális aleseteket, amelyek szintén mentességet garantálnak.'*’8 A polgári adminisztráció sikerét jelzi az is, hogy a korábbi sorozási összeírásokat (.anagrafe) a helyi önkormányzatokhoz (delegátusok) utalták ki és nem a főhadparancsnokságokhoz. Ez a hadkiegészítési törvény a korábbinál nagyobb terhet jelentett a lakosság számára, ám a Habsburg Monarchia többi „részállamainak” hadkiegészítési törvényeihez képest a legenyhébbnek számított. Ehhez hasonló enyhe törvény csak Tirolban létezett - igaz ott „vészhelyzet” esetén akár teljes mozgósítást is el lehetett rendelni. Az önkéntes regisztrációs rendszer rendkívül gyakorlatiasan működött. Minden év december 1-jére egy megjelölt helyre összegyűltek az érintett lakosok, ahol a katonai és civil biztosok felmérték a lakosokat, számba vették a kifogásaikat, majd mindenkit hazaeresztettek. Akik nem tudtak személyesen megjelenni, azoknak helyettest kellett küldeniük. Ezután a biztosok megvizsgálták a felmentési kérelmeket, a hónap végére pedig elkészítették az ellenőrzött regisztert. Akik hamis adatokat adtak meg, igazolatlanul nem jelentek meg vagy egyszerűen elutasították a felmentési kérelmüket, azok automatikusan felkerültek a listára. Januárban a listákat elküldték minden egyes faluba, ahol tíz napig lehetett helyreigazítást kérni. A helyreigazított listákat ezután a delegátusi hivatalban gyűjtötték össze, ahol a hivatal katonatisztekkel egyetértésben újra átnézte az adatokat és öt kategóriába osztották a jelölteket. Az első csoportba a (végül) teljes felmentést nyerők kerültek, a másodikba a jog szerint elítéltek kerültek, a harmadikba azok, akik először kerültek sorozási bizottság elé, a negyedikbe azok, akiknek semmilyen mentességük nem volt és az ötödikbe azok, akiknek volt valami enyhítő körülményük. A harmadik és negyedik csoport tagjaiból sorsolás útján1"" kiválasztották az előre meghatározott létszámú jelöltet, akik kötelesek voltak bevonulni. Az ötödik csoportból is elvileg kellett volna sorsolás útján választani, de erre ritkán került sor, mert a császári-királyi hadsereg pénzügyi okokból nem tartott igényt minden újoncra.168 169 170 Az újoncokat a communé-k összegyűjtötték és csoportosan az adott delegáció székvárosába küldték. Itt az orvosi vizsgálat után az újonc megkezdte nyolcéves katonai szolgálatát. Ez alól csak két esetben lehetett kivétel; ha az illető talált egy megfelelő helyettest, aki kiváltotta az ő szolgálatát;171 vagy ha az orvos alkalmatlan-168 Például ha az illető volt a család egyetlen kenyérkeresője, akkor jó eséllyel addig el tudta odázni a sorozást, amíg elérte a 24. életévét. 169 A sorsolást mindig nyilvános helyen végezték. 170 Laven, DVenice. 132-133. 171 A helyettes életkora szerint 25 és 36 év közötti lehetett, az így felmentett jelöltnek pedig 350 líra óvadékot kellett letétbe helyeznie, ami a 8 év letelte után visszajárt neki. Ha a helyettes dezertált, az óvadék nem járt vissza.
