Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Gábor Péter: A Jugoszláviának fizetendő magyar jóvátétel (1945-1949) I/49
A JUGOSZLÁVIÁNAK FIZETENDŐ MAGYAR JÓVÁTÉTEL (1945-1949) 65 Forbáth iparügyi miniszteri tanácsos közölte az IKART-tal, hogy a Mérnökök, Tudósok, Művészek Intézete elkészítette a jugoszláv jóvátételi tervezet több pontjára vonatkozó előzetes kalkulációját, amit ő kért tőlük még 1945 novemberében.41 Egy másik dokumentum szerint kilenc tétel esetében összesen 157.868.700,1938-as pengő értékű végösszeget állapítottak meg. Az összeállítási munkálatokat építész-, gépész- és vegyészmérnökök végezték.42 1946 elején tovább romlott a magyar gazdaság helyzete. Mivel az előző évben még a szovjet követelések sem voltak kielégíthetőek, ez előrevetítette, hogy az 1946-os jugoszláv (és vele együtt a csehszlovák) szállítások sem lesznek egyszerűen teljesíthetőek. A tapintható feszültség ellenére a Hochberg mérnök vezette jugoszláv műszaki delegáció kimondottan barátságos hangnemben adta elő észrevételeit és kívánságait. Valószínűleg tudomásuk volt a szovjetekkel zajló feszült tárgyalásokról, és nem kívánták végképp ellehetetleníteni a magyar felet. Megbeszéléseiken komoly tételekről volt szó, kábelgyártásra ugyanis 600.000 dollár értékben kívántak gépeket rendelni, vízierőművek építéséhez szükséges alkatrészeket pedig nem kevesebb, mint 8 millió dollárért. Gyengeáramú árucikkek ügyében a jugoszlávok az Iparügyi Minisztérium segítségével közvetlenül az érintett cégekkel óhajtottak kapcsolatba lépni.43 Egy 1946. január 28-ai feljegyzés szerint mezőgazdasági vonalon 22.000 dollár értékben szállítottunk Jugoszláviának különféle vetőmagokat, míg az ipari szállítások árértékéről az IKART nem tudott tájékoztatást adni. Ezt azzal indokolták, hogy a keresett árakhoz nincsenek megfelelő támpontok, lévén a jugoszláv fél a legtöbb ipari ár jogosságát vitatta, erről pedig azóta sem született megegyezés. Szállítás tehát volt, csak éppen azt nem lehetett tudni, mekkora értékben. Az MNB devizaellenőrzése szerint a Jugoszláviába szállított összes áru igazolható értéke 360.000 dollár körül mozgott, ám hangsúlyozták, hogy ez az összeg a tényleges előszállításoknak csak töredékét teszi ki. A valódi szállítási összérték a jegybank illetékesei szerint valahol másfél és kétmillió dollár között lehetett. Az addig hivatalosan befutott jugoszláv megrendelések pedig 10 millió dollár körüli összeget eredményeztek.44 További feszültségek forrása volt ugyanakkor a Jugoszláviához visszakerült területeken lévő, magyar érdekeltségű pénzintézetek államosítása. A jugoszláv állam — a vajdasági magyar bankok és takarékszövetkezetek pénzeszközein túlmenően — elkobozta a Horvát Általános Hitelbank vagyonát is, mivel az a Magyar Általános Hitelbank érdekeltsége volt, amelynek ezzel együtt szabadkai fiókját is zárolták. A bank ezért levélben fordult Gordon Ferenc pénzügyminiszterhez, hogy a szóban forgó 1,79 millió dollárt Belgrád számítsa bele a jóvátételi teljesítések összegébe (korábban ugyanis ennyi pénzt fektetett be a 41 Jelöletlen irat, aláírás nélkül. Budapest, 1946. január 7. MNL OL XIX-F-l-b 45. doboz 40/b. jelzésű irattömb. 42 Jelöletlen irat, aláírás nélkül. Budapest, 1945. november 26. MNL OL XIX-F-l-b 45. doboz 40/b. jelzésű irattömb. 43 Feljegyzés a jugoszláv jóvátételi szállítások 70-155. pontjával kapcsolatban (villamossági cikkek). Budapest, 1946. január 26. Aláírás nélküli, jelöletlen irat. MNL OL XIX-F-l-b 45. doboz. 44 57. sz. feljegyzés a Jóvátételi Kormánybiztosság 1946. január 28-i üléséről. Jelöletlen irat. Budapest, 1946. január 28. MNL OL XXIX-L-l-m 27. doboz.
