Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830 III/625
632 MARKO RICHARD ajánlott, tsupán tsak Emberi szeretetből, noha azt-is meg kell vallani, hogy ez a Nemzetség hasznot is nem leg-kevesebbet hajt mind az Hazának, mind a Nemességnek különösen. Úgy lehet hát mondani hogy az Haza, emberi, és Polgári Kötelességének felelt meg e részben-is; hogy a Sidóságnak jobb karban helyhetését véghez vitte. Ugyan-is... A Közönséges Oltalomba, mind a külső, mind a belső erőszak ellen részt kell venni a leg-kissebb Tagnak-is.. .Valakit nyomorgatni, annyit teszen, hogy még a Magyar Nemzetség, nem szabad Nemzetség; hanem tsak, a ki erősebb, az a hatalmasabb.. .ha a Sidó Biblián merjük hitünket fundálni; ha a Sidó Sóltárokat merjük, sőt szeretjük Templomainkba énekelgetni, nints semmi okunk rá, hogy a Sidó Nemzetséget Vallásáért, különös szokásáért, a lakosságbúl-is ki rekeszszük annyira, hogy Élete meg-szenvedéséért Türedelem-adót kívánunk. És miért? Azért: mert él - Oh! Európa! Európa! ugyan mikor ezt tselekszed; nem magad ellen vétkezelé? Mert az Életet, még a Stoikusok is az Isteneknek köszönték, és nem a Társaságnak [...] Oh Életnek El-türése! tsuda nevezet [...] Tsalárd, húzó-vonó tolvaj Nemzetség. Az igaz némelly részbe; de ennek-is alig ha magunk nem vagyunk okai: mert a Boldogságnak minden forrásit bé-dugjuk előttök. Szántó Főidet nem adunk a Kezekbe: de ha adunk is a Köz-Ember nem megyen Földét meg-dolgozni, ha tsak kétszer, s háromszorosan nem fizet neki [...] Mesterséget sem folytathat, ha szinte tudna-is valamit: mert a Városokba, Czéhekbe bé-nem fogadják őket; Gyermekeiket, Inasnak sem veszik-bé; és igy nem lévén semmi útja, módja a tiszteséges el-élésre; kintelen, tsalárkodni, húzni-vonni, s lopni.”26 A Nagyváthy által idézett azon érveket, melyeket általánosságban a zsidók ellen felhozni szoktak, az Igaz hazafi, kinek tulajdonságait együgyű beszédbe foglalta egy hazája és nemzete javát óhajtó szív címmel 1792-ben megjelent munka néhány sora szintén igyekszik enyhíteni; annak igényét fejezi ki, hogy a zsidóság helyzetének javítása nem csak e népcsoport érdeke, de a haza polgárai mindegyikének is, s mert az isteni és emberi törvények is ezt követelik: „Hátra vagyon még, hogy a ... Zsidó, és más egyébb meg szenvedett Vallásokról vagy kettőt szólljak. Ezek azok, kik a sok háborúk, vér-ontások, és idegen Országokra lett siralmas ki rablások által meg pusztúltt drága Hazánkat népesittik, kereskedéseik, mesterségeik, és szorgalmatosságaik által gazdagittyák, és ezt még az idegenek, sőtt ellenségeink előtt is vélünk együtt tekintetessé, s rettenetessé teszik. Adgyúk meg tehát mi-is ezeknek a hasznos tagoknak mind azt, valamivel nékiek mint 26 Nagyváthy János: A Tizen-Kilentzedik Században Élt Igaz Magyar Hazafinak Öröm-Órái. [H.ny.n.] [1790.] 29-31. vö. Concha Győző: A kilenczvenes évek reformeszméi és előzményei. Franklin- Társulat, Budapest, 1885. 103. ill. még Ballagi G.: A politikai irodalom. . .i. m. 338., aki ezen néhány mondattal kapcsolatban megjegyzi: „Ennél nagyobb tárgyilagossággal és humanizmussal alig lehet a zsidó kérdést tárgyalni.” Concha pedig találóan jegyzi meg, hogy a „zsidóemancipáció tárgyalása az irodalomban sokkal kevesebb figyelmet érdemelne, ha magára állna, s nem részét képezné csak az egész társadalom és alkotmány reformjára törekvő iránynak” Concha Gy.: A kilenczvenes évek...i. m. 105-106. Nagyváthy az általa idézett azon érvekről, melyeket általánosságban a zsidósággal szemben felhozni szoktak, mint például felőlük a társadalomra leselkedő veszélyről, a következőket írja: „A Társaságnak veszedelmes Nemzetség. Úgy látszik; de nem az... erköltstelenségek sem ollyan nagy, a mint közönségesen tartyák.. .a melly tsak abból-is meg tetszik, hogy ha a tömlötzöket, el-jáijuk; ritka madár az, hogy tsak egy Sidót-is talállyunk bennek.” Nagyváthy ■/.: A Tizen-Kilentzedik Században...i. m. 32. vö. Ballagi G.: A politikai irodalom... i. m. 338.
