Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830 III/625

Markó Richárd

ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE TÖRTÉNETÉHEZ RENDI ORSZÁGGYŰLÉSEINK TÜKRÉBEN 1790-1830'

(I.)

A magyarországi zsidóság emancipációjának kora, melyet a jogkiterjesztés korának is nevezhetünk, tágabb értelmezésben II. József uralkodásával és az általa kibocsátott uralkodói pátenssel kezdődött.1 2 Az uralkodó regnálásának első felében reformok egész sora ment végbe a főbb kormányszervekben és a társadalmi élet egyéb területein, jelezve mintegy az új időknek nem csak a felvilágosult államigazgatásra, de a társadalompolitikára is jellemző jegyeit. Noha a felvilágosodás szellemiségéből merítő abszolutisztikus kormányzat és annak társadalompolitikája nem a humanitásból, de sokkal inkább a rációból eredeztethető, mégsem vitatható el annak áldásos, jelen esetben a honi zsidóságra gyakorolt hatása. II. József trónraléptével a birodalom határain belül élő zsidók polgári státusa tekintetében lényeges változások kezdődtek. Már uralkodása kezdetén, egy 1781. május 13-án kelt levelében arról ír, hogy változtatni kíván a zsidókat érintő megszorításokon: „Egyébként is minden ama megalázó és az értelemnek ellenszegülő kényszerítő törvényt, mely a zsidók ruházatának és viseletének megkülönböztetésére vagy egyéb külső jegyekre szorítkoznak, meg kell szüntetni.”3 Felvilágosult gondolkodásának mintegy társadalompolitikáját is

1A Századok folyóiratban a zsidósággal kapcsolatosan tanulmányként eddig megjelent írások a következőek: Kohn Sámuel: A visszafoglalt Budavár zsidó lakosságának állítólagos emlékirata 1686- ból. 1887. 10. sz. 827-835., Eperjessy Géza: Zsidó iparűzők a reformkori szabad királyi városokban. 1983. 4. sz. 711-740., Hanák Péter: A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban (a 19. század második felében). 1985. 5-6. sz. 1079-1104., Gál Éva: Az óbudai uradalom zsidósága a 18. században. 1992. 1. sz. 3-34., Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840-1849. 1995. 2. sz. 285-334., Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek, 1920-1944. 2004. 6. sz. 1285-1304., Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 2005. 6. sz. 1335-1369., Konrád Mikós: Vallásváltás és identitás: A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában. 2009. 3. sz. 593-636.

2 „The Edict and subsequent legislation lifted the restrictions on settling in the cities, permitted Jews to join the guilds, and encouraged them to practice crafts and till the land. On the other hand, measures were proposed against peddling and leaseholding, in general, Jewish settlement in the countryside for those not engaged directlyin agriculture.” Michael K. Silber: A Jewish Minority in a Backward Economy: an Introduction. In: Jews in the Hungarian Economy, 1760-1945. Studies dedicated to Moshe Carmilly-Wemberger on his eightieth birthday. (Ed. by Michael K. Silber), Mágnes Press, Hebrew University, Jerusalem, 1992. 7.

3 Büchler Sándor: A magyar zsidók viseletéről. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1898. 117-124. vö. Monumenta Hungáriáé Judaica (Magyar-Zsidó Oklevéltár) I-XVIII. (1903-1980.) (a to-