Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években III/601
614 DEÁK AGNES földre messzebb küldték, akkor általában köztörvényes bűncselekményről, leginkább pénzhamisítási ügyről lehetett szó.63 Különleges alkalmat és kivételt jelentett természetesen 1855-ben a párizsi világkiállítás, oda is küldtek ki megbízottakat például Bécsből, Prágából, Krakkóból.64 Esetenként csendőrparancsnokokat is felszólított Kempen egy-egy konkrét feladat kapcsán személyi javaslatok tételére.65 A végső döntést persze megbízásukról Kempen hozta meg. Kempen természetesen nagy mértékben számított a külföldi osztrák diplomáciai képviseletek támogatására, és hatékony együttműködést alakított ki a külügyminisztériummal e téren. 1853 tavaszán Buol-Schauenstein gróf külügyminiszter kezdeményezte az ausztriai diplomáciai testületek szerepének tisztázását. Buol határozottan ellenezte, hogy nagykövetségek bármilyen módon kapcsolatba kerüljenek ügynökökkel, de a konstantinápolyi és genovai konzulátus e téren kifejtett közvetítő tevékenységével egyetértett. Azt javasolta, e két testülettel Kempen közvetlenül tartsa a kapcsolatot, a bécsi külügyi irányítás kikapcsolásával. A legszigorúbb centralizációt tartott szükségesnek e téren, ebben Kempennel teljesen egyet értettek.66 Ugyanakkor Kempen kezdeményezte, hogy a dunai román fejedelemségekben, illetve általában véve az oszmán birodalom területén a konzulátusokat rendőrségi ügyek tekintetében rendelje az uralkodó a Legfelső Rendőrhatóság alá, a külügy- és a kereskedelemügyi minisztérium képviselőivel való tanácskozás után azonban — vélhetően e két utóbbi hatóság vezetőinek ellenkezése folytán — elakadt az ügy.67 A konstantinápolyi követségnek és a belgrádi konzulátusnak valóban kiemelt szerep jutott ezekben az években is a keleti államrendőrségi adatgyűjtés terén, nem pusztán végrehajtó szervekként működtek Kempen irányítása alatt, hanem maguk is kezdeményezhettek Kempen jóváhagyásával.68 Emellett — néhány adat erre enged következtetni — a külügyminisztérium saját bizalmasokat is alkalmazott külföldön, akiket saját titkos pénzalapjukból finanszíroztak.69 63 1856-ban például egy pénzhamisítási ügy felgöngyölítésére küldték a krakkói rendőrigazgató egy ügynökét Londonba és Manchesterbe. Vö. HHStA, IB BM 11/1856., 3347/1860. 64 A Párizsba kiküldött ügynökökre való javaslattételre lásd: HHStA IB BM 2053/1855.; Pestről egyedül Bisenti Frigyes rendőrbiztost (későbbi pesti városkapitányt), Karl Bartl főbiztost és Duranik írnokot (székesfehérvári rendőrbiztosság) javasolták, de mivel egyikőjük sem tudott jól franciául, nem küldték ki őket. Feljegyzés a befutott ügynökjavaslatokról, dátum és aláírás nélkül. Uo. 65 A Galíciában állomásozó 17. csendőrezred parancsnoka 1854 nyarán például tíz főt nevez meg oroszországi, „lengyelországi” és a dunai fejedelemségekbeli megbízatásokra. A 17. csendőrezred parancsnokának jelentése Kempenhez, Krakkó, 1854. aug. 8. AVA, Oberste Polizeibehörde (=OPB), Präs. I. 2907/1854.; ugyanekkoriban az erdélyi és bukovinai csendőrezred parancsnokoktól is javaslatokat kért Kempen a dunai fejedelemségekbeli misszióra. Uo. 4499/1854. 66 Buol-Schauenstein levele Kempenhez, Bécs, 1853. jún. 9. HHStA, IB BM 77/1853. 67 Összefoglaló a Legfelső Rendőrhatóság első ügyosztályának tevékenységéről aláírás és dátum nélkül [1856. október vége] AVA OBP Präs. I. 3265/1856. 68 1853 elején például Radosavlievic főkonzul tesz javaslatot Kempennek Justinus Grubic, egy Szerbiában, Jagodina mellett fekvő kolostor horvát elöljárójának alkalmazására a keresztülutazó idegenek megfigyelése céljából. Grubicot ráadásul korábban Figyelmessy Fülöp igyekezett a magyar emigráció céljainak megnyerni. HHStA IB BM 12/1853. 69 1859 májusában például Recherg külügyminiszter az uralkodónak bejelentette Dr. Georg von Klindworth újra alkalmazását (aki már a Mainzban működő Informationsbüro informátorai között is szerepelt), vele 1848 óta folyamatos kapcsolatot tartott a külügyminisztérium havi fizetéssel és úti-költ
