Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években III/601
A BÉCSI RENDŐRSÉG ÜGYNÖKEI KÜLFÖLDÖN AZ 1850-ES ÉVEKBEN 611 nápoly, New York, Svájc - nem tudjuk, London miért hiányzik a felsorolásból!) titkos ügynökségeket és kirendeltségeket hoznak létre, s hogy számítanak a diplomáciai személyzet közreműködésére is.47 Kempen korábban sem tartotta teljesen távol magát a külföldi hírszerzéstől, egy jelentés legalábbis arra utal — ahogy már említettük —, hogy alkalmanként csendőr főfelügyelőként ő is küldött ki ügynököket külföldre. A folyamatosság személyi feltételét Clannern von Engelshofen átkerülése a Legfelső Rendőrhatósághoz biztosította, feltehető, hogy a korábbi ügynökök átadása-átvevése így zavartalanul megtörténhetett. A rendőri ügyek vezetésének átvétele után Kempen megtette a lépéseket a külföldön tevékenykedő ügynöki szolgálat irányításának kézbevételére. Július közepén értesítette Mihanovichot, hogy nagyra értékeli tevékenységét a bizalmas információk közvetítése terén, a szükséges pénzforrásokat továbbra is rendelkezésre bocsátják, egyúttal utasította, hogy jelentéseit és az elszámolásait ezek után közvetlenül hozzá (s ne Bachhoz) küldje.48 A keleti hálózatot amúgy is karcsúsították, erről már április-májusban megállapodás történt.49 Az államrendőrség területén a szigorú és teljes centralizáció elvének, amit Kempen érvényesíteni kívánt bel- és külföldön egyaránt, természetesen nemigen felelt meg az, hogy annyiféle császári hatóság foglalkoztatott ügynököket Európa legkülönbözőbb pontjain. Az erről tanúskodó példák — igaz, leginkább csak határmenti területeket illetően — még bőven jellemzik Kempen hivatali idejének első éveit is, bár legalább annyit igyekezett elérni Kempen, hogy tudomással bírjon az efféle ügyletekről, s formálisan jóváhagyja azokat (legalábbis a civil közigazgatási és rendőri hatóságok ügynökei esetében).50 Mihanovich pél47 „Grundzüge für den inneren Organismus der Obersten Polizeibehörde”. HHStA, Kabinettkanzlei., Reichsrat Präs. 120/1852. 48 Kempen levélfogalmazványa Mihanovichhoz, Bécs, 1852. jül. 15. HHStA, IB BM 35/1852. 49 Jasmagy számára évi 1000 forintos fizetéssel fordítói posztot adományozott az uralkodó. De ezt követően is ellátott alkalmi megbízásokat Kempen részére, főként Keleten, de a birodalom területén belül is (ő segédkezett például 1853 késő nyarán Orsóvá környékén a magyar ki rályi koronaékszerek utáni kutatásban. 1856-ban pedig legalább 1400, 1857-ben 1450 forintot vett fel a Legfelső Rendőrhatóság központi pénztárából a Szerb Vajdaságba és Magyarországba való utazás céljából.) Bach előterjesztése az uralkodó számára, Bécs, 1852. máj. 2. HHStA, Kab. Kanzl., Vorträge MCZ 1394/1852.; Kempen naplója, 1853. jan. 11., 16., jún. 27., 1854. jan. 1., febr. 5. Josef Karl von Mayr (Hrsg.): Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen von 1848 bis 1859. Wien-Leipzig, 1931. 274-275., 293., 314., 319., Deák Agnes: A koronás Wargha. Egy kettősügynök Kossuth és a császári rendőrség szolgálatában. Bp. 2010. 167-168.; a felvett összegekre lásd: HHStA IB Annexe 20f: Vorschuss- Vormerkbuch 1856-1870. 50 Lazarus Mamula báró táborszernagy, dalmáciai kormányzó helyettes például Montenegróban, a bregenzi rendőrbiztos Svájcban, a zimonyi rendőrbiztos Szerbiában alkalmazott saját ügynököt. Mamula levele Kempenhez, Zara, 1853. okt. 21. HHStA, IB BM 4871/1853., Joseph Waneczek innsbrucki rendőrigazgató jelentése Kempennek, Innsbruck, 1853. máj. 21. Uo.436/1853., Nikolaus Shandru százados rendőrbiztos jelentése Kempenhez, Zimony, 1854. dec. 10. Uo. 7037/1854.; Johann Coronini-Cronberg gróf altábornagy, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság kormányzója 1854 őszén küldte Bukarestbe a nagyszebeni evangélikus gimnázium román nyelvtanárát, Samuel Petrát, aki korábban Bukarestben a román liberálisok csoportjához tartozott. Uo. 622/1855.; de emlékeztethetünk itt Lewis Lajosra, a pesti egyetem angol nyelvtanárára is, aki 1854-ben Albrecht főherceg magyarországi kormányzó megbízásából járt Oroszországban. Feljegyzés Lewisről, dátum és aláírás nélkül, HHStA IB BM 2330/1856. Lewisről lásd még: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 7. köt. Bp. 1900. 1164-1167.
