Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Adel, Burg und Herrschaft an der "Grenze": Österreich und Böhmen (Ism: Balogh-László Emese) II/560
pest nagyon specifikus — már a 11. századtól kezdve a Német Birodalom határvidéke volt — s így a csehországi viszonyokkal csak nehezen hasonlítható össze. A publikációban azokat a várakat mutatták be, melyek nemesi székhelynek is számítottak. Ehhez történeti, jogtörténeti, építészettörténeti, régészeti és természettudományos forrásokat, módszereket használtak fel a szerzők. Vizsgálták az egyes várak építéstörténetét, építési fázisait, a székhelyek mindenkori (pl. kezdetben uralmi, később gazdasági) funkcióit, politikai kapcsolatait. A tanulmány első felében bemutatták a terület pontos elhelyezkedését és földrajzi viszonyait, ismertették a betelepülési hullámokat, majd rátértek a területen található egyes erődítéstípusok ismertetésére, jól dokumentált konkrét példákkal. A tizenharmadik tanulmány az egyetlen a kötetben, mely angol nyelven íródott. Filip Kasl cseh régész, fő kutatási területe a középkor, azon belül is a tájrégészet. Cikkében a nyugat-csehországi kis feudális települések és a bányászat kapcsolatáról számolt be. A Nyugat-Csehországi Egyetem régészeti intézete két erdősült területen is folytatott kutatásokat, Radecben és a pilseni kerület déli részén. Mindkét helyszínen olyan települések maradványai kerültek elő, melyek a 15. század folyamán elpusztultak. Talajradar segítségével sikerült feltérképezni a területet, s az eredmények alapján kiválasztani a legígéretesebb ásatási helyszíneket. Ezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a települések lakosai vasbányászattal foglalkoztak. A kutatások során kisebb erősségeket is azonosítottak, melyeket nem említenek az írott források, így Kasl feltételezte, hogy ezeket maguk a bányászok építhették és használhatták. A szerző külön tárgyalta a két lelőhelyet, azonban mindkét területen három objektumtípus volt meghatározó: egyedülálló gödrök, gödörcsoportok és maguk a bányák. A tizennegyedik, egyben utolsó tanulmány szerzője Jan Klápsté, cseh régész, fő kutatási területe a középkor, azon belül is a tájrégészet. Jelen tanulmánya „Nemesség, vár és uradalom - a cseh medievisztika egy örök vitakérdése” címmel jelent meg. Klápsté véleménye szerint a cseh középkori régészet egyik fő vitatémája a helyi nemesség időbeli megjelenésének kérdése. Tanulmányának fő célja maga a problémakör, illetve a kérdésre adható lehetséges válaszok bemutatása volt. A munka első részében a csehországi helyi nemesség megjelenésének kezdeteit vázolta fel. Eszerint a 12. századtól fogva beszélhetünk biztosan földbirtokos cseh nemességről, bár egyes írott adatok alapján már a 11. század második felétől kell létezésével számolni - ezen a ponton Klápsté az egyházak nemesek által történő támogatását, az adományozásokról fennmaradt kevés forrást említette meg. A cseh művészettörténet ugyan a kutatás jelenlegi állása szerint a nemesség 11. századi megjelenésével számol, de ezt a többi kutatási terület — a történeti és régészeti források vizsgálata révén nyert — eredményei jelenleg még nem erősítik meg. Klápsté a kérdés eldöntését a történeti, régészeti adatok és a természettudományos vizsgálatok, mint például a dendrokronológia együttes felhasználásával látta eldönthetőnek. Emellett felsorolta, melyek a korai nemesi udvarházak ismertetőjelei (így az erődítés módja, felhasznált nyersanyag, belső elrendezés, az udvarház és a templom egymáshoz viszonyított helyzete, stb.). A tanulmány második felében két konkrét példán, Neuhaus és Riesenburg két nemesi tulajdonú várán keresztül mutatta be a kérdéskört. A publikáció harmadik részében megemlítette azokat a problémákat, amelyek miatt végül szinte lehetetlen eldönteni ezeket a vitákat. Bár rendelkezésre állnak írott, építészeti és régészeti források, ezek interpretációja közben nem lehet kizárni minden hibalehetőséget. Emellett az alkalmazott módszerek különbözősége miatt is eltérő eredményeket kaphatnak a kutatók egy-egy témában. A megoldásra a szerző csak egyetlen módot látott: ha mindenki egyszerre több kutatási módszert is felhasznál, s munkája során átlépi az egyes tudományterületek által évtizedekkel korábban kialakított határokat. A freiburgi konferencia anyagát feldolgozó kötet sokszínű, új szemléletet hordozó tanulmányokat közöl úgy a történeti, mint a régészeti témakörökben. A régészettel foglalkozó cikkek képanyaga gazdag, igényes, s a történeti tanulmányokat is számos térkép, szemelvény színesíti. Az egyes cikkek után minden esetben részletes bibliográfia olvasható. Az egyes szerzők címe, elérhetősége megtalálható a kötet utolsó oldalain, így téve könnyebbé a szakmai kapcsolatfelvételt. A kiadvány eredeti két célja közül azonban csak az egyiket érte el. A szaknyelv elkerülhetetlen használata és egyes témák nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé tegyék a konferencián tárgyalt területek régészetét és történelmét. A munka ugyanakkor szakmai szempontból hiánypótló, hiszen új szemszögből és új módszertannal közelíti meg az egyes kutatási témákat, s felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy napjainkban mennyire fontos az egyes kutatási területek eredményeinek összevetése, illetve a kutatási témák komplex vizsgálata. TÖRTÉNETI IRODALOM 565 Balogh-László Emese
