Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
524 LAKATOS BÁLINT pénzbíró látta el a vásárfelügyeletet.200 Máskor biztosan tudjuk, hogy nincs vásárbíró. Gyulán például a vásárt 1496-tól a Corvin János által adott privilégium értelmében a gyulai bíró és esküdtek felügyelték a várnagy helyett.201 Malombírót a vizsgált anyagban egyetlen alvinci oklevélben említenek csupán. Amint már utaltam rá, 1510-ben a mezőváros vezetésének paritásos átalakítását követelő magyar polgárok többek között azt is szerették volna, hogy a malombíróból (molendinae dominus) kettőt válasszanak.202 1495-ben a Zemplén megyei Terebesen egy vitás malom ügyében ítél a mezővárosi testület. A három bíró egyike malombíró lehet.203 A teljesség kedvéért itt kell megemlítenünk a templomgondnokokat azaz vitricusók&t. Az imént említett alvinci oklevélben 1510-ben az is a követelések egyike volt, hogy a templomgondnokból (templique vitrices seu provisores) is kettő legyen, egyikük magyar vagy szláv és csak a másikuk német. Alvincon tehát, ahogy máshol is, a vitricust a mezővárosi közösség választotta.204 Mezővárosi oklevelekben a vitricusok két esetben fordulnak elő: vagy mint akik bevallást tesznek valamiféle, a helyi egyházat érintő birtokforgalmi ügyben205 vagy mint akik a mezővárosi tanáccsal együtt hozzájárulnak ehhez.206 A bírói tisztség és a városi testület összefonódása a területi különkormányzatokkal Az ország egyes különkormányzati, kiváltságos területein a mezővárosi szervezet más, területi igazgatási rendszerekkel fonódott össze. Legismertebb a szász székek és városok kapcsolata. A szászföldi mezővárosok közül azok, amelyek egyben szék központjai is voltak, Zsigmond király uralkodásától területi joghatóságot is gyakoroltak. A szász székek élén egy választott székbíró és egy, a király által kinevezett királybíró állt, amely tisztség gyakran a gerébek között öröklődött (örökös tisztséggé válhatott).207 Ezeknek a széki központként működő mezővárosoknak a városi testületéi egyben az adott szék székbíróságát is alkották. A székbíró és a királybíró egyaránt iudex, mellettük a mezővárosi bíró villicus néven fordul általában elő, de a megjelölés nem következetes.208 Király200 Benkő Elek - Demeter István - Székely Attila: Középkori mezőváros a Székelyföldön. (Erdélyi tudományos füzetek 233.) Kolozsvár 1997. 14.; Újlak 1.2. (102), VI. (164), Lukács L.\ Sokféle i. m. Gyöngyösön is 1722/23-ban a kisbíró volt a vásárbíró. 201 Gyulai okit. 32. 202 Gündisch, GWinz i. m. 323-324. (DF 246004.) 203 DL 19041. 204 Vö. Kubinyi András: Plébánosválasztások és egyházközségi önkormányzat a középkori Magyarországon. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Bp. 1999. 283. 205 Nagymuzsaly 1446: Károlyi II. 248-249. (a kiadásban: „villicus”). Hejce, 1519: DF 217817. Vö. peres ügyben: Meszt, 1467: vitrix ecclesie sancti Ladislai similiter de Pankotha, Justh 283. sz. 206 Miskolc 1497, királynéi adomány a plébánia javára: Tóth P: Miskolc i. m. 117. Sempte, 1472-3: nyugták a plébános részére kifizetett pénzről. DF 242862., 240584. 207 Georg Eduard Müller: Stühle und Distrikte als Unterteilungen der Siebenbürgisch-Deutschen Nationsuniversität 1141-1876. Hermannstadt 1941. (Nachdruck Wien-Köln 1985) 143, 147. 208 Medgyes: DF 247510., ellenpélda: UGDS VI. 3792.
