Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 523 te, a szőlőtermelés ellenőrzése és a hegytörvények, szabályozások betartatása volt.192 Szőlőskertek adásvétele vagy szőlő miatti pereskedés alkalmával találkozhatunk említésével, tanácsbeli felsorolásával.193 Ahol szőlőművelés folyt és nem ismerünk külön hegymestert, nyilván a tanács vagy egyik tagja látta el a szőlő felügyeletét.194 Bányamester a vizsgált forrásanyagban a felső-magyarországi bányavárosokban fordul elő. Feladata a bányaművelés ellenőrzése, szabályainak betartatása, a bányászati jogok biztosítása. 1516-ban a csetneki plébános például a felsőmagyarországi bányavárosok szövetségét vezető Gölnicbánya jogi segítségét kérte, mivel a rozsnyói bányamester (bergmeister) és a tanács bizonyos bányászati jogokat megvont tőle.195 Bányamester intitulatúrabeli felsorolásával találkozunk Telkibánya 1428-as és Gölnic 1479-es okleveleiben, valamint időnként Rozsnyón, ahol közvetlen a bíró után szerepel.196 Szórványosan fordul elő vásárbíró, más néven vásárfelügyelő, németül Marktrichter. Feladata a vásárhoz kapcsolódó feladatok ellátása, felügyelete volt, mint például a minőség és a helyes mértékek ellenőrzése, az árulási szabályok felügyelete, a vám- és helypénzszedés, az árusok elhelyezése, a tisztasági szabályok betartatása és a jogviták esetén a bíráskodás.197 A vásáron felmerült jogvitákat ugyanis a vásári kiváltságlevél értelmében a vásárbíró, ennek hiányában a város elöljárósága döntötte el, mégpedig rögtön a helyszínen - ezért nem is foglalták azokat írásba.198 A vásárbíró működése a kiadások mellett bevételekkel is járt (helypénz, sátorbérlet, legeltetési díj, bírságok), de nem tudjuk, hogy ebből mennyi maradt a mezővárosnál. Vásárbíró működésére csak néhány 16. század eleji halovány adatunk van. 1502-ben Bánffyhunyadon a közelebbről meg nem nevezett Kacs Antal előtt egy szebeni polgár hitelre vasat vásárolt. Erről Kacs tett bevallást a városi tanács előtt a fizetés elmulasztása után. Lehetséges, hogy Kacs csak kezes volt az ügyletben, de az is elképzelhető, hogy ő volt vásárbíró.199 Vásárbírót 1513-ban Marosvásárhelyen, 1525-ben Újlakon említenek: az itteni jogkönyv szerint a főbíró helyettese, a kisbíró vagy 192 Justh 283. sz. (Meszt, 1476) 193 Adásvételek: Szombathely, 1445: Tóth E. -Zágorhidi Czigány B.: Források i. m. 77. (DL 58110.), Nyitra (mindhárom oklevél) 1. 171. j. Bevallás a bíró és a hegybíró előtt Csepregen, 1528: Házi 1/7. 301. Szőlő perlése Doroszlón a hegybíró előtt, 1437: Házi 1/3. 138. 194 Pl. Hatvan: a szőlődézsmaszedésről hozott rendelkezés élén két bíró áll, egyikük visz. a hegybíró. DF 210711. 195 DF 267885. Kollmann Örs László: Gömör és Kishont vármegyék központi helyei a középkorban. PhD-értekezés, Debreceni Egyetem. Bp. 2003. 38. nyomán. 196 DL 11976., 34977.; Rozsnyó, városkönyv (DF 286515.) Ív: 1520. s. d., 8r-v: 1525. júl. 10. stb. 197 Tárkány Szűcs E.: Népszokások i. m. 663-664., 666-668. 1476-ból Trencsénből tudjuk, hogy a mértékek ellenőrzése két esküdt feladata. Bogdán István-. Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. (A MÓL kiadványai IV-7.) Bp. 1991. 91., 532: 381. j. A minőségellenőrzés a céhek feladata is volt: Debrecen, 1489: Sándor Bertalan takács elmarasztalása, pedig rossz minőségű szűrposztót vett el Pál szabótól és Pál nyírőtől. DF 275864. A debreceni városi jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1550-ben például a kovácsokat marasztalják el hasonló jogtalan lefoglalás miatt. Debreceni jkv. 3. 13. (224/5. tétel). 198 Tárkány Szűcs ENépszokások i. m. 666., Lukács L.\ Sokféle i. m. 400., 409. 199 DF 245919.
