Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
42 FEJERDY GERGELY gyár fővárosba. Megérkezése utáni héten már a miniszterelnök, Bethlen István is találkozni kívánt az ügyvivővel.48 A szívélyes fogadtatásnak, amiben Davignon részesült jelentős szerep jutott a gyermeküdültetési akció sikerének, de konkrét aktuálpolitikai megfontolásoknak is. A magyar kormány szerette volna elérni, hogy a belga külképviselet új vezetője jó benyomásokat szerezzen és ezzel a korszak kínos eseményének, a frankhamisítási botránynak49 a külföldi visszhangját legalább Belgiumban tompítani tudja. Budapest abban is reménykedett, hogy sikerül Brüsszel támogatását is megnyerni a Népszövetség Magyarországot illető döntéseihez, illetve a belga pénzügyi körök jóindulatát is meg lehet szerezni a magyar gazdaság konszolidációjának előmozdításához. Davignon személyisége és a brüsszeli diplomáciai célkitűzéseinek módosulása kedvező lehetőségekkel kecsegtetett. Az 1925. október 16-án aláírásra kerülő locarnói egyezmény, illetve ugyan ennek az évnek a júniusában bekövetkező belga kormányváltás hatással volt Belgium Németországgal50 és ezen keresztül Magyarországgal kapcsolatos politikájára is. Az új szociáldemokrata külügyminiszter Emile Vandervelde a népszövetségi filozófiát: „döntőbíráskodás, biztonság, lefegyverzés” állította szembe a korábbi, Franciaországgal szorosan együttműködő németellenes politikával. Ez a fordulat a belga diplomáciai körökben Németország érdekszférájához sorolt Magyarország irányában is nagyobb bizalmat eredményezett. Brüsszelben pozitívan értékelték a gazdasági téren elért eredményeket és támogatták ezen a terülten a továbblépést. Davignon például a Városligetben évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitóján rendszeresen részt vett és Belgiumból érkező kiállítókat is toborzott.51 Biztatóan hatott az is, hogy a magyar kormány hangsúlyt fektetett az 1914 előtt már megtelepedett belga érdekeltségű vállalatok támogatására, így pl: Magyar-Belga Ásványolaj Rt., a Magyar- Belga Fémipari Gyár Rt.52, a Budapest-vidéki Kőszénbánya Társulat, Ister Magyar Vízművek, Magyar Rézhengerművek Rt. további jelenlétére. Magyarország általában megpróbált kedvező feltételeket teremteni a beruházások számára. Belgium esetében nem teljesen sikertelenül, hiszen az itt tárgyalt korszak végén, 1933-ban létrejött Pestszentlőrincen a Burettfonó Gyár Rt., és további belga érdekeltségű vállaltok megtelepedésére is sor került 1939 előtt. A gazdasági kapcsolatok élénkítésben szerepet játszott a sörgyáráról híres nagyvállalkozó, Haggenmacher Henrik, aki 1929-től Belgium tiszteletbeli konzuljaként működött évtizedeken át Budapesten.53 48 Davignon 1926. április 19-én találkozott végül Bethlen István miniszterelnökkel. Uo. 345/125. sz. Bp. 1926. ápr. 19. 49 A botrányról részletesen: Ablonczy Balázs: A frankhamisítás, hálók, személyek, döntések in: Múltunk, 2008/1. 29-56. 50 Michel Dumoulin [et al.] (szerk.): Nouvelle Histoire de Belgique, 2: 1905-1950, Brüsszel, 2006. 83-84. 51 MTI Hírarch. 1929. máj. 4. 15. Megjegyzendő, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitójára nem mindegyik Budapesten jelenlévő külképviselet küldött képviselőt, és kevés ország képviseltette magát követi, ügyvivő szinten. 52 Az 1891-ben alapított Magyar-Belga Fémiparigyár Rt. 1928-ban pénzügyi nehézségek miatt megszűnt, illetve fuzionált magyar konkurensével: Magyar Acélárugyár Rt-vel. 63 Haggenmacher Henrik (1898-1972), vállalkozó, Magyarország leggazdagabb személyei közé tartozott a két háború közötti időszakban. Banki, könnyű- és élelmiszeripari szektorban éppen úgy
