Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: "Medicina contra peccata mundana" Késő középkori főúri misealapítványok II/443

KÉSŐ KÖZÉPKORI FŐÚRI MISEALAPÍTVÁNYOK 445 A misealapítványok késő középkori jelentőségét kellően szemlélteti Nico­las Rolin-nek (t 1462), Jó Fülöp burgundi herceg kancellárjának példája, akinek neve elsősorban Jan van Eyk táblaképe révén vált széles körben ismertté.9 El­sőként az autuni Miasszonyunk templomban hozott létre három kápláni állást (1426) . Az évi 60 font járadék fejében a káplánoknak naponta egy misét kellett bemutatniuk a kancellár, valamint a templomban eltemetett ősei üdvösségéért. Az autuni székesegyházban egy körmenettel összekötött évfordulós örökmisét rendelt a nagyböjti időszakban saját, valamint elhunyt felesége üdvösségéért (1427) . Két évvel ezt követően ismét egy évfordulós misét alapított ugyanott, cserébe bor- és kenyéradományban részesült a dóm klérusa. Hasonló alapítvá­nyokat tett a Val-Saint-Benoit-i perjelségben (1438), valamint Chalon-sur-Saőne­­ban. Az avignoni celesztinus kolostorban fiával, aki ekkor már Autun püspöke volt, egy kápolnát alapítottak, ahol az egyik szerzetesnek csak értük, a kancel­lár elhunyt feleségéért és rokonaikért kellett minden nap szentmisén megemlé­keznie (1446). Az autuni várban pedig a Miasszonyunk tiszteletére szentelt plé­bániatemplomban társaskáptalant alapított, s a temetkezési helyéül választott kollegiális egyház számára kibocsátott statútumban részletesen szabályozta a misék bemutatásának rendjét (1450).10 Források A késő középkori magyar arisztokrácia misealapítványainak megismeré­séhez elsősorban a fennmaradt okleveles anyag biztosítja a forrásbázist. A vizs­gálat kiindulópontját a végrendeletek jelentik, e dokumentumok azonban nem kizárólagos kútfői a misealapítványok kutatásának.11 Az általam vizsgált, mise­rendeléseket tartalmazó 69 diploma között mindössze 16 testamentumot talá­lunk (23%), az esetek többségében ugyanis kegyes alamizsnákról, lélekváltság adományokról kiállított diplomák tartalmazzák a vonatkozó információkat.12 A szerzetesrendek, mindenekelőtt a pálosok generálisai által kiállított oklevelek némelyike ugyancsak megemlékezik a jótevőkért mondandó misékről.13 A szer­9 Rolin kancellár Madonnája (1435, Párizs Louvre). 10 Norbert Kamp: Memoria und Selbstdarstellung. Die Stiftungen des burgundischen Kanzlers Rolin. (Beihefte der Francia 30.) Sigmaringen 1993. 29-32, 44-45, 328-344. 11 A végrendeletekről 1. Gerhard Jaritz: A végrendeletek és a városi mindennapi élet: A Du­­na-völgy példája a késő-középkorban. Soproni Szemle 53. (1999) 325-330.; Kubinyi András-. Főúri és nemesi végrendeletek a Jagelló-korban. Soproni Szemle 53. (1999) 331-342.; Szende Katalin-. A ma­gyarországi városi végrendeletek helye az európai joggyakorlatban. (A középkori Sopron, Pozsony és Eperjes példája.) Soproni Szemle 53. (1999) 343-356. Solymosi László-. Középkori végrendeleteink forrásértékéről. Tiszatáj 28. (1974):6. 26-29.; Solymosi László: Két középkor végi testamentum Sza­bolcs vármegyéből. In: Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk. Kovács Ágnes. Debrecen 1999. 203-225. 12 Judit Majorossy: Church in Town: Urban Religious Life in Late Medieval Pressburg in the Mirror of Last Wills. Bp. 2006. (kéziratos PhD-disszertáció, CEU) 166. 13 PI. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár (=DL) 9912, 16869, 39172, valamint Diplomatikai Fényképgyűjtemény (= DF) 288304. Ezek általánosan elterjedt voltá­ra utal, hogy a pálos és a ferences formularium egyaránt tartalmaz vonatkozó szövegeket. Vö. Formularium maius Ordinis Sancti Pauli Primi Heremite. Textedition des pauliner-Fomulariums aus der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts (Cod. Lat. 131. der Universitätsbibliothek zu Budapest).

Next

/
Thumbnails
Contents