Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
SZAPOLYAI ISTVÁN ÉS CORVIN JÁNOS HARCA A LIPTÓI HERCEGSÉGÉRT 421 lengyel zsoldosok maradtak. Nem tudunk másra gondolni, mint hogy három tényező játszhatott közre a nádor döntésében: a mezei ütközetben jelentős veszteséget szenvedett, saját seregei további fizetése túl nagy anyagi áldozatot követeltek volna, de legfőképpen: a király kérhette a konfliktus minél gyorsabb lezárását, hogy Corvin horvátországi mozgalmát is minél gyorsabban leszerelhesse. Ez lehet az oka annak, hogy a két vár tulajdonjoga végül Corvin kezében maradt, igaz, sem ő, sem családja többé nem szerezte vissza azokat. A tárgyalásokról nagyon keveset tudunk. 1496. március végén maga Miksa római király is követet menesztett Ulászlóhoz az ügyben. Az erről szóló velencei követjelentés szerint Ulászló hírül adta Miksának, hogy János herceg és István „erdélyi” gróf között azért támadtak viszálykodások, mivel a herceg akar lenni az egész „Corbaria” és más helyek ura.212 A herceg — aki legkésőbb márciusban feleségül vette legfőbb szövetségese, Frangepán Bernát gróf leányát, Beatrixot — és a horvát urak követei áprilisban felkeresték Velencét és Miksa királyt is, de mivel támogatást nem kaptak, fegyveres konfliktusra nem került sor.213 Május végén már azt a hírt közli ugyanez a velencei követ, hogy Ulászló és Corvin megegyezést kötöttek.214 A királlyal való kibékülés ugyanakkor csak átmeneti volt. A következő évben Ulászló még a bánságról is elmozdította, és ami különösen fájó volt, nem támogatta a herceget birtokpereiben. A felek végül 1498 októberében állapodtak meg véglegesen, részben Szapolyai István nádor közbenjárására: Ulászló másodjára is kinevezte a még mindig csak 25 éves Corvint bánnak, ezúttal élete tartamára, aki ettől kezdve haláláig hűséggel szolgálta a királyt és jelentős eredményeket mutatott fel a déli határvédelemben.215 A történet vége: a hercegség a grófoké Corvin János 1504. október 12-én bekövetkezett haláláig Árva és Likava várai a Horvát testvérek kezén maradtak, akik önálló helyi tényezőként viselték a két várral egybekötött árvái és liptói ispáni címet.216 A tisztségeket közösen viselték, de a várakat mintha felosztották volna egymás között: egy oklevélben András magát likavai, testvérét pedig árvái úrnak (residens in Castro Lykawa / in castro Orawa) nevezte.217 Azt nem tudjuk, Szapolyai István tett-e még 212 1496. márc. 26. és ápr. 6.: Reg. Imperii XIV/2. 3856. és 3869. sz. (Zaccaria Contarini velencei követ jelentései.) Vö. Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. Közli Wenzel Gusztáv. Történelmi Tár XIV 4. 213 Schönherr Gy.: Corvin i. m. 226-229. 214 1496. máj. 27.: Reg. Imperii XIV/2. 4017. sz. 215 Schönherr Gy.-. Corvin i. m. 229-242. 216 1496. jún. 16.: DF 271 904. (comites Lypthowienses [et capitanei] castrorum Arwa et Lykawa. Corvin János liptói ispánjaiként.) — Horvát András liptói ispáni említései: 1502. márc. 2. (DF 286 163.), 1503. máj. 31. (DF 258 777.), 1504. okt. 16. (DF 266 894.), 1505. febr. 7. (DL 94 659. - hrabye Lypthowsky). — Horvát Mihály liptói ispáni említései: 1503. nov. 16. (DF 258 726.), 1505. jún. 2. (DF 258 705. - egyben árvái ispán is). 217 Keltezetlen oklevél: DF 235 365. — Vö. 1501. jún. 14.: erga egregios Michaelem de Arwa et Andreám de Lykawa castrorum castellanos Horwath vocatos, vicecomites comitatus predicti Lipthoviensis — DF 257 956., föl. 32a.
