Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
412 NEUMANN TIBOR volt része, már csak azért sem, mert a bajmóci várnagyságot ő nem kapta tisztségül, bűnét Péter kizárólag saját akaratából követte el, amivel nem csak Bajmóc várát, hanem őt, testvérét is elárulta. Antal még arra is ígéretet tett, hogy ha testvérét bíróság előtt megvádolják, ő is a vádlók, különösen Gyulai és Perneszi oldalán fog tanúskodni bűneiről. Ezt követően a két egykori bajmóci kapitány kijelentette, hogy Antalt nem árulónak, hanem becsületes és hűséges embernek tekintik.153 Másnap Corvin 29 vezető familiárisa és hat cseh zsoldoskapitánya hasonlóképpen elismerte Antal ártatlanságát, oklevelükből ugyanakkor az is kiderül, hogy Antal — felmentése érdekében — elengedte saját részét, azaz 500 forintot abból az összegből, amelyet testvérével együtt fizetett ki az előző bajmóci várnagynak a vár átvételekor.154 Az országgyűlésen Gyulai vezetésével valóban vád alá helyezték Poki Pétert. Bonfini kiváló leírása szerint az árulás tényét, miként az a korban szokás volt, további bűnök felemlítésével is erősíteni igyekeztek: Poki állítólag többször Corvin életére tört, sőt „saját édestestvérét, aki örökrészéről nem akart lemondani, a folyóba lökte, amikor pedig az megpróbált kievickélni, lándzsával keresztüldöfte” — úgy tűnik, Poki Antal tényleg kitett magáért a tanúkihallgatások során. Miután a király és a bíróság szavazataival halálra ítélték, Poki a császárhoz kívánt fellebbezni, de Ulászló így szólt: „Ne reménykedj a császárban, hanem szánd el magad a rögtöni halálra.” Ezután így folytatja az itáliai történetíró: „Egyesek azt mondják, hogy azután tizenhárom gaztettet vallott be önként, ezért aztán másnap Szent György piacán a nép szeme láttára elevenen négybe hasíttatván nyomorultul pusztult el, ám a halált állhatatos lélekkel, keresztényhez méltón, szakadatlanul az Isten könyörületéért imádkozva fogadta.”155 Az ítéletet június 15-én mondták ki, amikor Ulászló azonnal el is adományozta az elítélt birtokait: a budai Mindenszentek utcában lévő házát Perényi Mihálynak és testvéreinek ajándékozta Péter „hűtlensége és nyilvánvaló árulása miatt, amelyért bírói úton elmarasztalták és halálra ítélték”.156 Sokkal részletesebben fogalmazott az az adománylevél, amellyel Ulászló Poki minden birtokát Geréb Péter országbírónak juttatta. Eszerint vagyona azért szállt a koronára, mert „előző évben saját ura, hívünk, a méltóságos Corvin János herceg ellen szörnyű és nyilvánvaló árulást követett el, ami miatt a mai napon a báró urak és az ítélőmesterek, országunk rendes bírái halálra ítélték és már bírói kézre is adták, hogy halálbüntetését, elkövetett árulásának jutalmát vehesse”.157 Még ugyanezen a napon Ulászló tájékoztatta Sopront, hogy Pokit 153 1495. ápr. 3.: DF 263 490., DF 279 389. 154 1495. ápr. 4.: DF 279 388. 155 Bonfini V/V/77-79. (Az idézetek: Kulcsár ford. 1004.) 156 1495. jún. 15.: per nótám et manifestum eiusdem tradimentum, pro quo ipse iuridice convictus et morti etiam destinatus est — DL 71 057. (Kivonata: A Perényi család levéltára 1222-1526. Közzéteszi Tringli István. Bp. 2008. 673. sz., Végh András'. Buda város középkori helyrajza II. [Monumenta Historica Budapestinensia 16.] Bp. 2008. 129., 450. sz.) 157 1495. jún. 15.: idem Petrus anno superiore contra et adversus fidelem nostrum, illustrem Iohannem Corvinum ducem, dominum suum quoddam insigne et notabile commisit tradimentum, propter quod etiam hodierno die per dominos barones ac magistros prothonotarios, regni scilicet nostri iudices ordinarios ad mortem iudicialiter est condempnatus, iamque, ut supplicium de eo
