Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
SZAPOLYAI ISTVÁN ÉS CORVIN JÁNOS HARCA A LIPTÓI HERCEGSÉGÉRT 405 egyik erősséget sem, ami vélhetően a gyorsan változó politikai környezetnek volt köszönhető. A nádor és az Újlaki elleni hadjárat A kassai országgyűlés óta az országban egyforintos adót szedtek az őszi török elleni hadjárat céljából. Az expedíciót Budáról Bánfi Miklós udvarmester szervezte, mialatt az uralkodó Kassáról Váradra, majd onnan Erdélybe utazott, ahol komoly politikai és gazdasági jellegű rendteremtést követően szeptember végén az utazása közben toborzott sereggel bevonult Temesvárra, Kinizsi Pál temesi ispán-főkapitány, országbíró központjába.116 A hadjárat előkészületei ekkortól még inkább felgyorsultak, miközben a király és Kinizsi — elhagyva Temesvárt — Zentán át Péterváradra vonultak. Innen indult meg — talán október 23-a körül — Kinizsi és a királyi kapitányok, Geréb Péter udvarmester és Drágfi Bertalan erdélyi vajda vezetésével a török uralom alatt álló határ menti területek felé a Bonfini által 14 ezer főre becsült magyar sereg.117 A három hétig tartó vállalkozás során a főerő nem ütközött ellenállásba, így az expedíció végül hagyományos rabló hadjáratba torkollt: a könnyű fegyverzetű lovasság nagyobb területre szétszóródva fosztogatott és pusztított, majd — Kinizsi szándékával ellentétben — a sereg visszatért Nándorfehérvárra, hogy előkészítse Szendrő ostromát.118 A már idős és egy korábbi szélhűdés következményeitől szenvedő Kinizsi itt betegedett meg, majd a november 26. előtti napokban elhunyt.119 Halála mindent megváltoztatott. Ulászló ezt követően támadta meg, ráadásul a török ellen toborzott sereggel a koronázása óta vele szemben ellenzéki magatartást tanúsító Újlaki Lőrinc herceget — az ország harmadik legnagyobb birtokosát — és néhány kisebb, dél-alföldi és szlavóniai szövetségesét.120 Az események vizsgálatánál érdekes módon senki sem figyelt fel eddig arra, hogy az Újlaki elleni 1494-1495 fordulóján vezetett hadjárat csak Kinizsi halála után indult meg, és addig a török elleni 116 A részletekre 1. Neumann T.: Királyi hatalom és országgyűlés i. m. 49., Uő: Drágfi Bertalan i. m., Engel, J. Chr: Geschichte i. m.passim, Bonfini V/TV/48-49., 76-80. 117 A részletekre 1. Engel, J. Chr.: Geschichte i. m. passim. 118 A török területek elleni hadjáratra 1. Bonfini V/TV/88-103. — Bonfini szerint a sereg nov. 1-jén ért vissza Nándorfehérvárra, a királyi számadáskönyv szerint azonban az első hír Kinizsi visszatértéről nov. 14-én érkezett meg: Engel, J. Chr. -. Geschichte i. m. 53. — Itt jegyzem meg, hogy a számadáskönyv napi dátumai sajnos nem fogadhatók el minden esetben kritika nélkül, mivel az okleveles anyaggal történő összehasonlítás időnként néhány nap különbséget jelez, ami bizonyára a számadáskönyv tisztázat jellegéből adódik. Két hét különbség azonban aligha lehetséges. 119 Kinizsi haláláról a bejegyzés: Bonfini V/TV/104. — Nem világos, hogy a halála napjának tartott nov. 24-i időpont milyen forrásra megy vissza. Legutóbb Horváth Richárd egy rövid életrajzi összefoglalóban nov. 20/24-re tette halálát: Horváth Richárd: Kinizsi Pál. In: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458-1490. Kiállítási katalógus. Bp. 2008. 270- 271. — A királyi számadáskönyvben az utolsó bejegyzés Pállal kapcsolatban nov. 14-i (Engel, J. Chr : Geschichte i. m. 53.), nov. 26-án pedig a király már kinevezte utódját, Somi Józsát (uo. 127.). Kinizsi halála a két dátum közé tehető. Az Újlaki elleni készülődés első jele az volt, hogy nov. 20-án felderítőt küldtek Újlak felé: Fedeles T: A király és a lázadó herceg i. m. 93. 120 A hadjárat lefolyására 1. Fedeles T: A király és a lázadó herceg i. m. — Újlaki mint az ország harmadik legnagyobb birtokosa: Engel P: A magyar világi nagybirtok i. m. 52.
