Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
376 FELD ISTVÁN az erődítést teljesen nélkülöző földesúri lakóhelyek kérdése is, melyek ismert korai emlékei átfogó feldolgozását még nem végezte el kutatásunk.147 Ugyanakkor egy további, talán a 13. század vonatkozásában a későbbi időszakhoz képest gyakrabban használt fogalom, az általános torony kifejezéssel fordítható turris — mint ezt elsősorban Koppány Tibor hangsúlyozta148 — talán ennél több figyelmet érdemel. Ugyanis az okleveles anyagban egyrészt közvetlenül, másrészt közvetetten, így helynév formájában megjelenő tornyok egy része esetében a régészeti kutatás megállapíthatta, hogy e megnevezés nem mindig csupán egyetlen, többszintes épületet, hanem gyakran egy sokkal gazdagabb, másutt castrum megnevezéssel illetett építészeti formát takar. Jó példa erre Wertner fia László budai rektorhoz kötött, Albertfalván feltárt épület,149 valamint az itt folytatott kutatás eredményeit tekintve részleteiben nagyrészt még hasonlóképp ismeretlen simontornyai vár, mely utóbbi esetében azonban a castrum seu turris megnevezés ismeretes.150 Mivel azonban az eddig ismert régészeti adatokból arra lehet következtetni, hogy a korszak vár/erődítésépítészetében olyan mértékben elterjedt volt a nagyjából hasonló méretű — túlnyomórészt 8-10 méteres oldalhosszúságú (vagy átmérőjű), de néha ennél kisebb — fából-kőből épített, legtöbbször központi elhelyezkedésű, általában többszintes (s ezért csekély maradványok esetében is sokszor a magas épületként, azaz toronyként rekonstruált),151 s így az erősség megjelenését alapvetően meghatározó építmény, hogy indokoltnak tűnik ezen erődítésformára a német várkutatásból átvett toronyvár megnevezés használata. Ezt magunk a 13. századi magánvár-építkezés egy jellegzetes, mint láttuk, részben az okleveles anyagban is tükröződő megjelenési formájának tartjuk, hangsúlyozva azonban azt, hogy ez korántsem jelent általánosítást. Azaz nem gondoljuk, hogy valamennyi turris-megnevezés mögött feltétlenül csupán egyetlen, kőfallal/palánkkal/árokkal övezett épületet kell keresnünk. De azt sem állítjuk, hogy valamennyi, a fenti kritériumok alapján meghatározott toronyvár castrumnak számított volna, ahogy persze azt sem, hogy leg147 A kutatás ismert eredményeinek korai összefoglalása: Feld István-. 16. századi kastélyok Eszakkelet-Magyarországon. Sárospatak 2000. 21-24. 148 Koppány T.: A középkori Magyarország i. m. 32-34. A kérdéshez 1. még: Miklós Zs.: A Gödöllői dombvidék i. m. 66-68., Vándor László-. A várépítészet kezdetei Zala megyében. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989 i. m. 59. 149 Az objektumra vonatkozó adatok és az eddigi irodalom összefoglalása: Terei Gy.: Az albertfalvi i. m. 150 Fügedi E. : Vár és társadalom i. m. 10., Koppány T : A középkori Magyarország i. m. 32., a várra vonatkozó eddigi, még korántsem teljes feldolgozások: Horler Miklós-. A simontornyai vár. Kandidátusi értekezés. Bp. 1980., Horler Miklós: A johanniták és a korai magyar vártípus. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989 i. m. 135-152., Horler Miklós - H. Tabajdi Márta: A simontornyai vár. Szekszárd 1988. 151 A 13. századra helyezhető tornyok alaprajzi méreteinek rendszeres összegyűjtése még nem áll rendelkezésünkre, a méretadatok az általunk ismert, régészeti módszerekkel vizsgált építmények átlagát jelentik. Megjegyzendő, hogy Miklós Zsuzsa (Miklós Zs.-. Árpád-kori i. m. 147-158.) és nyomában Kubinyi András (Kubinyi A.: Árpád-kori váraink i. m. 294.) hangsúlyozta, hogy sok esetben nem toronnyal, hanem csak egy házzal kell számolnunk.
