Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
372 FELD ISTVÁN Szentmihály, a jelenlegi országterület egyetlen meggyőzően dokumentált földhalomvára, mottéje esetében is. Feltétlenül itt kell viszont megemlítenünk egy, részben a korábbi falu házaira is rátelepült, egykori részleteit tekintve sajnos kevéssé ismert, minden bizonnyal 13. századi északkelet-magyarországi erődítést is, Felsőzsolca-Várdombot, ahol ugyancsak belső földfeltöltést határoztak meg kutatói, Wolf Mária és Simonyi Erika. (9. kép)128 Ezen, a településekkel kétség kívül szoros kapcsolatban álló, s az oklevelekben csak elvétve feltűnő objektumok pontosabb értékeléséhez ugyanakkor még további régészeti feltárásokat feltételező településszerkezet-kutatások szükségesek. Ennek hiányában csak ritkán lehet állást foglalnunk az ország más területeiről ismert további olyan építmények pontosabb funkciójáról, melyek közelében, sőt néha közvetlenül mellettük ugyancsak településnyomok ismertek.129 De ugyanakkor ennek fordítottja is igaz, azaz kiterjedt régészeti ásatások nélkül az is csak ritkán dönthető el, hogy egy adott erődítmény közelében megfigyelt településnyomok egy olyan falura utalnak-e, mely már létezett az erősség építésekor, vagy pedig inkább egy későbbi, ún. váralja-településről, netán egy, a vár kiszolgálását biztosító kisebb majorsági telepről van-e szó, azaz ezek kronológiája csak ritkán nyújthat segítséget az általunk vizsgált építmények korhatározásában. Az előzőekben számba vett egyszerűbb erődítmények mindenesetre lényegében megfelelnek a már említett, Miklós Zsuzsa által felállított, három elemből álló rendszer első csoportjának, bár a kutató tartózkodott attól, hogy közelebbi funkcionális megnevezésre tegyen javaslatot.130 A szlovákiai középkori falukutatás eredményeit összefoglaló Aloiz Habovstiak ugyanakkor már 1985- ben kifejtette azt az álláspontját, hogy a szlovák „hradek” fogalom vonatkozhat udvarházra is.131 Kubinyi András viszont inkább kizárni látszott az ennek rész-128 Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992-2001). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLII. (2003) 109-133., Simonyi Erika: 10-13. századi települések Északkelet-Magyarországon és a régió Árpád-kori kerámiája. Doktori disszertáció, 2010. Értékelése: Feld I.: A motték kérdése i. m. 233. Újabban, az objektumot kifejezetten várnak tekintve, de motte-jellegét tagadva: Szörényi G.A.: Gondolatok i. m. 66., 123. jegyzet. 129 így az általuk vizsgált Pest, Fejér és Tolna megyékből a jobban ismert és dokumentált Bikács-Belsősziget, Nagykarácsony-Ménesmajor, Aba-Belsőbáránd-Ebvár, Domony-Flóramajor és Nagykónyi-Edelény: Miklós Zs. - Terei Gy.: Várak és települések i. m. A jelenlegi kutatás fogalomhasználatára, s így a terminológiai bizonytalanságokra jellemző az utóbbi erősség értékelése: „A vár egyetlen okleveles említése Héderváry Ferenc 1530. évi végrendeletében fordul elő, amelyben nemesi kúriáját és kastélyát feleségére... hagyja”. Az idézett oklevélben azonban „cum curia nobilitari domoque lapidea” olvasható: Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 266. 130 Uo. 431., továbbá Miklós Zs. - Terei Gy. : Várak és települések i. m. 131 Habovstiak, A.: Stredoveka dedina i. m. 122-130. Michal Slivka és Adrian Vallasek ugyanakkor ezt a terminus technicust bevallottan egy nem túl szerencsés kompromisszumos megnevezésként használta, a vidéki nemesség sokszor fából épített erősségét, a „nagyobb” várak elődjét, de ugyanakkor megfigyelőpontot, sőt határvárat is értve e fogalom alatt: Slivka, M. - Vallasek, A.: Hrady a hrádky i.m. 17-83. Velük szemben viszont Matey Ruttkay a „kis középkori erődítmény” vagy (különösebb indoklás nélkül) „kisnemesi lakóhely” megnevezést alkalmazta váraktól alapvetően csak kisebb kiterjedésük és egyszerűbb építészeti megfogalmazásuk alapján elkülönített, általa több tipológiai csoportba sorolt, árokkal, palánkkal övezett erősségek esetében, melyek fő jellegzetességének az egyetlen, gyakran kőből épített, általában centrálisán elhelyezkedő toronyépítményt tartotta. A kérdésről összefoglalóan: Ruttkay, M.: Zur Entwicklung der mittelalterlichen
