Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
364 FELD ISTVÁN megnevezés korántsem tekinthető egyértelmű bizonyítéknak az adott vár ura által lakott voltára. A lakóhely-funkció kapcsán itt kell szólnunk egy további fontos szempontról, a 13. század magánbirtokosai által emeltetett erősségek földrajzi elhelyezkedéséről. E kérdés fontosságára már Kubinyi András is felhívta a figyelmet,74 de közvetett adatok alapján magunk is feltételeztük, hogy az (általunk, mint már említettük, egyúttal korábbinak is vélt) jobban megközelíthető s egyúttal település-közeli objektumok inkább szolgálhattak birtokosaik állandóan lakhelyeiként, mint a néha több száz méter magas sziklaszirten emelt várak.75 Terei György ezt követően kísérletet is tett arra, hogy egy nagyobb adatgyűjtésre támaszkodva — az alapterület, az abszolút és relatív magasság és az építőanyag szerint — elkülönítse egymástól a magánerősségek két fő, időben talán egymást követő típusát.76 Majd ugyanő Miklós Zsuzsával közösen jegyzett dolgozatában a településekhez viszonyított helyzetük alapján is több, egymástól többé-kevésbé elválasztható csoportot határozott meg az ország középső megyéinek területén.77 Az utóbbi kutató azután Tolna megye vártopográfiájában megkülönböztette egymástól a falvak belsejében illetve közvetlen szomszédságában, az azok közelében, de magasabban, s végül a településektől távol, nagy relatív magasságban fekvő erődítéseket.78 Azzal azonban az eddigi kutatáshoz hasonlóan ő sem foglalkozott, mennyire számított egy sík- vagy dombvidéken „extrém elhelyezkedésűnek”, így a hegyi várakhoz hasonlóan különösen nehezen megközelíthetőnek egy vízfolyások övezte erősség. Itt vethetünk fel azonban egy további, a hazai kutatásban még egyáltalában nem vizsgált szempontot is, mégpedig azt, hogy vajon a Kárpát-medence korabeli klimatikus adottságai mennyire tették lehetővé (s itt csak az utóbb említett várak közül Göncre vagy Csesznekre utalnánk) hegyi váraink békeidőben történő állandó lakottságát - s itt természetesen továbbra is a várúrra és családjára, s nem a várnagyra és a várkatonaságra gondolunk! Ennek vizsgálata — de ugyanígy egy mocsarakkal körülvett erősség lakható volta is — fontos feladat lehet az újabban kibontakozó környezetrégészeti vizsgálatok számára. Szólnunk kell egy további fontos, a lakóhely-funkció problémáját közvetlenül is érintő, de az eddigi kutatásban sok esetben félreértelmezett kérdésről, az általunk tárgyalt objektumok „mentsvár”-szerepéről is. Fügedi Erik 1977. évi munkájának adattárában a várak hadászati jelentőségét meghatározó rovatban sokszor a „hegyek között álló mentsvár” megfogalmazással találkozunk.79 A történész megfigyelte ugyanis, hogy igen sok esetben olyan helyeken — sokszor kifejezetten hegyek közé, medencékbe, mély völgybe behúzódva, távol a településektől és a fontosabb közlekedési útvonalaktól — találhatók az 74 Kubinyi A.: Árpád-kori váraink i. m. 296., Kubinyi A.: Középkori váraink i. m. 120. 75 Feld /.: Középkori váraink i. m. 210-211., Feld I.: Der Beginn der Adelsburg i. m. 76 Terei György. XII-XIV századi várak Fejér megyében. In: „Quasi liber et pictura” i. m. 545-548. 77 Miklós Zs. - Terei Gy.\ Várak és települések i. m., Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 431. 78 Miklós Zs.\ Tolna megye i. m. 431. 79 így példaként az általunk eddig említett várak közül Füzér vagy Gönc esetében: Fügedi E.\ Vár és társadalom i. m. 134., 138.
