Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
32 SIPOS BALAZS mennyország, Amerikai, Amerika, [...] ahol hipp-hipp hurrá, istenuccse senkinek se kell már a sovány nő.”126 A vékony nő azonban — és ez már nem a hármaskönyvekből derül ki — nemcsak fiús, de nemzeti szempontból is veszélyes: a vékony nők kevésbé alkalmasak a szülésre. A sportolás pedig csak akkor elfogadható, ha nem öncél - írta egy férfi: „A női sportolás akkor felel meg igazában a céljának, ha a nő szervezetét az anyaságra készíti elő egészségének, fejlődésének, testi erejének és rugalmasságának fokozásával.”127 A női test „felügyelete” témájához a testedzés, a fogyókúra és gyermekszülés mellett a divat problémájához is sorolható dohányzás és sminkelés, hajfestés kérdése tartozik hozzá. Az Est 1935-ös hármaskönyve e tekintetben megengedő: a dohányzó nő „régen” erkölcstelennek minősült, „ma” azonban már megszokott jelenség - olvasható egy helyütt.128 „Ma” a furcsa, a szokatlan, a „pikáns” a divat, illetve szőke haj: így azután „ma” már elfogadott és divatos, hogy feketeszemű nők is szőkére festik a hajukat, ami korábban elképzelhetetlen és ízléstelen lett volna.129 Mi magyarázhatja ezt az „engedékenységet”, ami feltűnő ellentétben áll például Gerely Jolán említett tanácsadó könyvével? Egyrészt az, hogy mint a reklámfotókból és reklámgrafikákból látszik, éppen a modern lány volt az a figura, amellyel a nőknek készített termékeket is reklámozták.130 Másrészt az a tény, hogy az Új Időkben is rendszeresen modern lányok portréit közölték, arra utal: ez ilyen külső (ruházat stb.) nem feltétlen „a lázadás mint olyan jelképe” volt, hanem elterjedt középosztálybeli külső.131 Összefoglalás A Horthy-kori tömegsajtóban a nőkről jobbára továbbra is férfiak írtak, ők ítélték meg, hogy mi a nőies. Ennek oka világos: a főállású újságírók és szerkesztők között az időszakban végig kevés volt a nő (még a népszámlálás szerinti, azaz nem hivatásos újságírók között is 2% alatt maradt az arányuk).132 Az is látszik, hogy a hetilapok és a napilapok különféle kiadványai ambivalens módon viszonyultak az új nő és a modern lány típusaihoz, valamint a női szerepek és identitások szempontjából inkább a hibrid típusokat népszerűsítették, azaz 126 Oly jól csúszik ez a banánhéj. Márkus Alfréd legnagyobb slágerei. Szerk.: Várhelyi Márton. Bp. 2004. A/3. 127 Stux Sándor: A nők testedzése és a női testkultúra. Bp. 1931. 15. 128 Bodó Béla: A nő és a cigaretta. Az Est hármaskönyve 1935 i. m. 114. 129 sz. n.: Szőkék még mindig előnyben. Uo. 75. - A cím utalás a következő regényre: Anita Loss: Szőkék előnyben. Bp. é. n. 130 Lásd például az 1929-es hármaskönyv II. kötetének hátsó borítóját, amelyen a Modiano-féle cigarettapapír Molnár C. Pál készítette reklám látható; a Modiano Miklós Andornak, Az Est-konszern tulajdonosának tulajdonában állt. Az 1935-ös kötetből többek között a Caola és Ovenall termékeket reklámozó modern lány mutatja ezt (i. m. 112.). 131 Eric Hobsbawn: A történelem „odalentről”. In: Uő: A történelemről, a történetírásról. Bp. 2006. 240. 132 Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Politika- és társadalomtörténeti vázlat. Bp. 2011. 184.
