Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 353 Mindezek alapján azonban még korántsem alakult ki egy egységes álláspont a magánvárak építésének kezdeteiről a középkori Magyar Királyság területén. Ezért tűnik hasznosnak annak vizsgálata, mennyire teszik ma lehetővé a számunkra ismert tárgyi, régészeti források az e kérdésről az alapvetően az írott forrásanyagra támaszkodó történeti kutatás által eddig megfogalmazott kép megítélését, kritikáját, netán kiegészítését - különös tekintettel arra, hogy az általunk ennek során vizsgált „hosszú 13. századot” követően egyetlen más korszakból sincs tudomásunk olyan nagyszámú, erődítettnek nevezhető objektumról, melyek reális megismerése, történeti forrásként való értelmezése a régészeti kutatás módszereinek alkalmazása nélkül elképzelhetetlen. Áttekintésünk során az ebben a vonatkozásban eddig számba vett több száz objektum közül alapvetően csak azokat vesszük figyelembe, ahol eddig régészeti kutatásokra került sor, az ezt nélkülöző építmények tipológiai-stíluskritikai elemzésének eredményeit csak kivételes esetekben hasznosítjuk. Az előbbiek jelentős száma miatt nem annyira az egyes, régészeti módszerekkel kutatott objektumokat, mint inkább — kiválasztott példákkal — a vizsgálatukból levonható általánosabb következtetéseket tárgyaljuk. Nem tagadhatjuk ugyanakkor, hogy eredményeink szilárdsága és megbízhatósága alapvetően az elvégzett régészeti kutatások és azok közzététele mélységének, azaz forrásértékének függvénye. Természetesen a vonatkozó teljes történeti irodalom áttekintése nem lehet itt feladatunk, ezért elsősorban csak a legfontosabb megállapításokra kívánunk reflektálni, néhány fontosabb témakör szerint csoportosítva a felmerülő kérdéseket. Időrend Az okleveles források csak ritkán, a királyi várakhoz és a püspöki székhelyekhez képest is sokkal kisebb számban, tulajdonképpen csak az emlékek egy igen szűk csoportja esetében szolgáltatnak biztos fogódzópontot a magánosok erősségei közelebbi építési időpontjának megállapításához. Számos esetben ezek alapján még az építmények magánföldesúri eredete sem bizonyítható vitán felül. Az ebből a szempontból a talán legközvetlenebb bizonyítékot képviselő királyi építési engedélyek közül csak keveset ismerünk — Horváth Richárd gyűjtése alig több mint húsz, e körbe sorolható dokumentumot tartalmaz az 1244 és 1301 közötti időszakból8 — miközben még korántsem egységes a kutatás álláspontja abban a kérdésben, hogy mikor és milyen erősségek emeléséhez volt uralkodói hozzájárulásra szükség.9 Az ugyanakkor már aligha tagadható, hogy a Fügedi Erik által az 1970-es években, a várak első okleveles említései alapján az építkezések időrendjére, in9 Kubinyi A: Árpád-kori váraink i. m. 296., Kubinyi A.: Die Rolle der Mittelalterarchäologie i. m. 246., Horváth RVárépítés i. m. - az utóbbi munkáról 1. recenziónkat: Castrum 16. (2013: 1. sz.) 100-108. A várépítések jogi szabályozásának kérdéseihez: Horváth Richárd: Rendszertelenség a rendszerben? A késő középkori castellumok és az írott források. In: Kastélyok évszázadai, évszázadok kastélyai. Tanulmányok a 80 éves Koppány Tibor tiszteletére. Szerk. Feld István - Somorjay Selysette. Bp. 2008. 16-18.
