Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Pósán László: Vízszabályozás, mocsárlecsapolás és árvízvédelem a középkori Poroszországban II/335

ÁRVÍZVÉDELEM A KÖZÉPKORI POROSZORSZÁGBAN

347

1370-es évek elejére kialakult „gátközösség” lényegében mindegyik itteni falut magába foglalta. Egységesen szabályozta a vízelvezető árkok, a gátak építésének és karbantartásának feladatait és kötelezettségét. Az itt élő parasztok gátakkal kapcsolatos kötelezettségének mértéke attól függött, hogy gazdaságuk hány mansushól (Hufe) állt, ezért is volt fontos a „gátjog” keretein belül rögzíteni azt, hogy minden Hufe egyforma. Az árkok és gátak állagának folyamatos ellenőrzését a parasztok sorából választott úgynevezett gátfelügyelők, „gátgrófok” (Deichgraf) végezték, a szükséges munkákról pedig a gátesküdtekből álló kollégiumok döntöttek. A Visztula és a Nógat közötti 3 nagyobb Werderhez igazodóan 3 ilyen gátesküdti kollégium (és ezzel együtt 3 nagyobb térséget felölelő települési együttműködés) létezett.88 A Werderek földjén érvényes „gátjogot”, az úgynevezett Koré-1, ami a németalföldi telepesek révén honosodott meg Poroszországban, a lovagrend jóváhagyásával 1404-ben foglalták írásba.89

Johann von Posilge beszámolója szerint 1379-ben a Visztula háromszor is megáradt.90 Közel 10 évvel később, 1388 februárjában és márciusában a szokatlanul sok eső miatt megáradtak a folyók, a delta-vidéken átszakadtak a gátak, majd a nyár közepén ismét árvíz öntötte el a Werderek földjét.91 Szinte pontosan 10 évvel ezután, 1398 nyarán ismét olyan sok csapadék hullt, hogy a Visztula Marienwerdernél átszakította a gátat, és elöntötte a Werder egy részét.92 Az árvizek a 15. században is folytatódtak: 1403-ban,93 1408-ban,94 1427-ben,95 1430-ban.96 Wiedau falunál 1445-ben és 1446-ban is gátszakadás történt. Az így előállt súlyos helyzettel az Elbing városában tartott rendi gyűlés is foglalkozott 1446 áprilisában, s úgy döntött, hogy 6 hétre 430 munkást küldenek Wiedau térségébe, hogy segítsenek a helyreállításban, a károk felszámolásában. A költségekre a rendek 629 márkát szavaztak meg.97 1449 őszén árvíz és orkán erejű szél sújtotta a porosz partvidéket. A szél a folyókba duzzasztotta a Visztula-öböl vizét, ami tovább súlyosbította a helyzetet. A Visztula mentén szántók, kertek, falvak kerültek víz alá, hidak és gátak rongálódtak meg.98 1456 tavaszán a jégzajlás okozott árvizet a Visztulán.99 1463 tavaszán és 1465 őszén ismét nagy árvíz pusztított a Visztula alsó szakaszánál, ami nemcsak falvakat tett tönkre, de Thorn városában is komoly károkat okozott.100 A késő középkori

88 CDW III. Nr. 56.; Dlugokqcki, W: Die Gemeinschaften gegen Naturkräfte i. m. 294.

89 Semrau, A.\ Die Siedlungen im Kammeramt Fischau i.m. 33-34.

90 Posilge, SRP III. 109.

91 Posilge, SRP III. 152.

92 Posilge, SRP III. 225.

93 Posilge, SRP III. 270.

94 Nowa Ksi^ga Rachunkowa Starego Miasta Elblqga i. m. Nr. 595.

95 Chronica oder Handbüchlein Danziger Geschichte. Gedrukt Jacob Rhode. Danzig 1594. Hg. Friedrich Schwarz. Heimatblatt des deutschen Heimatbandes 3/3-4. (1954) 1-352. itt: 7-8.; Simon Grunau-, Preussische Chronik I—II. Hg. Max Perlbach (Die preußischen Geschichtsschreiber des XVI und XVII. Jahrhunderts 1-2) Leipzig 1876-1889. itt: II. 70-71.

96 Die mittlere Chronik von Oliva, SRP V 624-644. itt: 630.

97 ASP II. Nr. 432.

98 Simon Grunau II. 161.

99 Die mittlere Chronik von Oliva, SRP V 632.

100 Die Älteste Thorner Stadtchronik (1222-1528). Hg. Max Toeppen. Zeitschrift für Westpreußische Geschichtsvereins 42 (1900) 117-182. itt: 154.; Die Aufzeichnungen des Thorner