Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
A MAGYAR-LENGYEL KRÓNIKA ÉS A HAZAI ELBESZÉLŐ HAGYOMÁNY 291 élénkülni látszik a mesés momentumokat felvonultató elbeszélés iránt, fémjelzi Adrien Quéret-Podestának egy német nyelvű tanulmánykötetben napvilágot látott írása is: a szerző a lényegesebb kérdésekben Grzesik, illetve Homza eredményeit elfogadva járja körül a forrás lengyel és magyar motívumainak kérdéskörét.26 Jelen dolgozatban — ahogyan arra fentebb utaltunk — főként egyetlen aspektusában kívánjuk a forrást megvizsgálni: azt tárgyaljuk, mi módon kapcsolódik az elbeszélés a hazai krónikástradícióhoz. Bár a magyar medievisztikát mesés mivolta révén kevéssé foglalkoztatta a kútfő, a szempontunkból fontosnak ítélt kérdések nem teljesen ismeretlenek középkorászaink számára. A Magyar-lengyel Krónikának a magyar elbeszélő hagyományhoz való viszonyával nem csupán a Szent László-kori ősgestát valló Hóman Bálint vagy a szöveget kiadó Deér József foglalkoztak,27 de érintette a témát az a Carlile Aylmer Macartney is, akinek középkori historiográfiánkkal kapcsolatban angol nyelven megfogalmazott téziseit a magyar kutatás is számon tartja.28 A későbbi történeti irodalomban a hunhagyomány bővülésének vizsgálata során bukkant fel — igaz, csupán érintőlegesen — a Chronicon Hungarico-Polonicum neve. Többek között Györffy György is felvetette annak lehetőségét, hogy a magyar krónikáshagyomány Kézait megelőzően is színesebb képet festhetett a huntörténetről annál a leírásnál, amit Attila népéről Anonymusnál olvashatunk.29 Annak tényét, hogy erre éppen a Magyar-lengyel Krónika szolgálhat bizonyítékul, kiemelte a IV László udvarában lejegyzett gestát magyar fordításban közlő Veszprémy László is.30 A minket foglalkoztató probléma részletekbe menő be26 Adrien Quéret-Podesta: Vom Ungarn der Árpádén zum Polen der Piasten. Zur Entstehung und zum Schicksal der sogenannten Ungarisch-polnischen Chronik. In: Mittelalterliche Eliten und Kulturtransfer östlich der Elbe. Interdisziplinäre Beiträge zu Archäologie und Geschichte im mittelalterlichen Ostmitteleuropa. Hg. Anne Klammt - Sébastien Rossignol. Göttingen 2009. 69-79. A szerző doktori disszertációjában (Uő.: Polonais, Hongrois, deux fréres. La représentation des plus anciennes relations polono-hongroises dans l’historiographie du Moyen Äge ä nos jours et la question des origines médiévales du mythe de l’amitié polono-hongroise. [Kézirat] 2010. 180-228., 296-320.) ugyancsak foglalkozik a Magyar-lengyel Krónikával: nem csupán a forrást mutatja be részletesen, de elemzi annak a lengyel historiográfiára gyakorolt hatását is. - Ehelyütt szeretnék köszönetét mondani Adrien Quéret-Podestának, aki a kézirat megfelelő fejezeteit rendelkezésemre bocsátotta. Az értekezés szövege újabban online is elérhető: http://tel.archives-ouvertes.fr/docs/00/78/53/59/PDF/2010 CLF20024.pdf (letöltés időpontja: 2013. december 28.). 27 Hóman B.: A Szent László-kori i. m. 37-42.; Deér, /.: Praefatio i. m. 28 L. 21. sz. jegyz. 29 Györffy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a huntörténetet Kézai előtt az V István-kori gestaíró, Ákos mester már részletesen megírta: Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések - új válaszok. Bp. 1993. 188-193. 30 „Magunk úgy véljük — többek között Györffy Györggyel egyetértésben —•, hogy az 1200 körüli Anonymus, illetve az 1220-as évekből származó Chronicon Hungaro-Polonicum alapján a huntörténet bizonyos, Kézai Simon által is használt elemei megvoltak, de annak itt olvasható, kerek, a magyarországi római romok és külföldi utazásai közben megismert helyi és irodalmi (Nibelung-ének stb.) hagyományokat bedolgozó változata Kézai Simon egyéni teljesítményének tekinthető.” - Veszprémy László: Utószó. In: Anonymus: A magyarok cselekedetei - Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Ford. Veszprémy László - Bollók János. Bp. 2004. (Millenniumi magyar történelem) (a továbbiakban: Anonymus - Kézai i. m.) 160. A hazai hunhagyomány 13. századi bővülését — a Magyar-lengyel Krónikáról csupán említést téve — Veszprémy részletesebben is tárgyalta: Uő.: A hun-magyar hagyomány alakulása és a tatáijárás. Hadtörténelmi Közlemények 104. (1991: 1.) 26-27. L. még: Uő.:
