Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
TANULMÁNYOK Csákó Judit A MAGYAR-LENGYEL KRÓNIKA ÉS A HAZAI ELBESZÉLŐ HAGYOMÁNY* „Miután pedig eltelt uralkodásának egy esztendeje, a királyné az irigység és gyűlölet szikráját lobbantotta lángra Álba fejedelem ellen, hogy ő méltóbb az uralkodásra, mint Henrik herceg, a királyné édes testvére. S miként a rosszakarat mérgével teli vipera, fájlalni kezdte, hogy egyetlen fiút sem tudott szülni; töprengeni kezdett, és azt hányni-vetni magában, hogyan adja át fivérének, Henrik hercegnek Magyarországot örökös birtoklás végett, hogyan hajtsa azt a saját hatalma alá, István király fiait, akiket Kául fejedelem nevel, hogyan vesse a folyóba, hogyan adja életüket a halálnak és törölje el az emlékezetüket” - olvashatjuk a Szent István halála utáni időszakról a Magyar-lengyel Krónikában (Vegyes Krónika, Chronica Hungaro-Polonica, Chronicon Hungarico-Polonicum, Chronicon mixtum). Arra, hogy kútfő* 1 adatai — mesés mivoltuk ellenére is — igen értékesek lehetnek a hazai medievisztika számára, Tóth Péter is felhívta a figyelmet a forrás magyar nyelvű fordításához fűzött bevezető tanulmányában.2 Magunk a hazai filológiai irodalomban keveset tárgyalt szöveghez egy meglepő adatokban hasonló módon gazdag elbeszélő forrás, Albericus Trium Fontium (Albéric de Troisfontaines, Troisfontaines-i Alberik) krónikája3 nyo* Jelen dolgozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Középkori Magyar Történeti, Történelem Segédtudományai, valamint Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Programjának 2012. május 17-18-i konferenciáján elhangzott előadásom írott változata. Ezen a helyen szeretnék köszönetét mondani a tanulmány megírása során nyújtott segítségéért doktori disszertációm témavezetőjének, Körmendi Tamásnak (ELTE BTK). Értékes megjegyzéseikért köszönettel tartozom Bagi Dánielnek (PTE BTK), Ryszard Grzesiknek (Instytut Slawistyki Polskiej Akademii Nauk), Adrien Quéret-Podestának, Leslaw Spychalának (Instytut Histoiyczny Uniwersytetu Wrodawskiego) és Veszprémy Lászlónak (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum). 1 Chronicon Hungarico-Polonicum. Ed. Iosephus Deér. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Ed. Emericus Szentpétery. I—II. Bp. 1937- 1938. (repr. Bp. 1999; a továbbiakban: SRH) II. 289-320. (a továbbiakban: ChHP [ed. Deér]) (Deér József bevezető tanulmányát 1. 291-298., a továbbiakban: Deér, I.: Praefatio i. m.); Chronica Hungaro-Polonica. Pars I. Textus cum varietate lectionum. Ed. Béla Karácsonyi. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica. XXVI. Szeged 1969. 3-75. (a továbbiakban: ChHP [ed. Karácsonyi]); Repertorium fontium históriáé medii aevi I-XI./4. Ed. Augustus Potthast - Raffaello Morghen - Girolamo Amaldi. Roma 1962-2007. (a továbbiakban: RF) III. 353. 2 A lengyel-magyar vegyes krónika. Ford., bev. Tóth Péter. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica 9. (2004: 4.) 223-242., az idézetet 1. 239. (A bevezető tanulmányt 1. 223-225.) A magyar nyelvű fordítás megjelent még: A lengyel-magyar vegyes krónika. Ford. Tóth Péter. In: Krónikáink magyarul. Vál., ford. Kulcsár Péter. III/l—3. (Történelmi források) Bp. 2006-2008. 111/3. 7-21. 3 Chronica Albrici monachi Trium Fontium, a monacho Növi Monasterii Hoiensis interpolata. Ed. Paulus Scheffer-Boichorst. In: Monumenta Germaniae Historica. Scriptores. I-XXXVIII.
