Századok – 2014
KRÓNIKA - Guth Réka - Péterffy Gergely: Magyar történettudomány kultúrnemzeti alapokon, határokon túl és határokon innen, 1920-2013. Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és az Európa-történeti Témacsoport 2013. november 21-én megrendezett műhelykonferenciájáról I/271
KRÓNIKA MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY KULTÚRNEMZETI ALAPOKON, HATÁROKON TÚL ÉS HATÁROKON INNEN, 1920-2013 Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és az Európa-történeti Témacsoport 2013. november 21-én megrendezett műhelykonferenciájáról. Glatz Ferenc „Államhatárokon átnyúló magyar történettudomány, 1920-2013. Kutatásra ösztönző felhívás” címmel kutatási tervkoncepciót küldött szét a konferencia meghívottjainak és előzetesen számba vett előadóinak. A szöveg a következő volt. „A magyar történetírás a 18. század végétől napjainkig Európa egyik legrangosabb történetírása volt. Ezt már az elmúlt évtizedek rész- és összefoglaló tudománytörténeti tanulmányai bizonyították. A magyar nyelven művelt történetírói műnemek — forráskiadványok, monográfiák, tankönyveink — nyugat-európai mintákat követtek. Ugyanígy a Magyarországon kiépült tudományos intézményrendszer — folyóiratok, tanszékek, kutatóintézetek, az emlékőrző helyek — európai mércével is fejlett kutatásszervezet. (1867-től bizonyára.) Európai — de talán ennél is tágabb — összehasonlításban igazán egyedi esetet képvisel a magyar történetírás és a magyar történettudomány 1920 utáni történelme. A történeti kultúrát hordozó és azt elsősorban fenntartó állam, a magyar állam szétesik, a történelmi ismereteket használó magyar nyelvű nemzeti közösség hét államba tagozódik, a maradék anyaállam a térség szerény gazdasági és politikai tényezőjévé lesz, amelynek kultúrpolitikája viszont különleges erőfeszítéseket tesz a nemzeti kultúra intézményrendszerének hazai továbbéltetésére. így nem utolsósorban a történeti ismereteket ápoló, alakító intézmények fejlesztése érdekében. Ennek — no és magyar értelmiség, a civil társadalom elhivatottságának köszönhetően is — a magyar nyelvű történetírás színvonala nem törik meg: mind a nemzetközi tudományosság legújabb módszertani törekvései, mind az írói műfajok újításai, mind a történeti közgondolkodást alakító új fórumainak birtokbavétele kiállja a német, francia, angol, olasz összehasonlítást. A kérdés az: hogyan él a történettudomány 1920 és 2013 között a Kárpát-medence államaiban. (Valójában beszélünk a magyarság történelméről alkotott közgondolkodásról, beszélünk a magyar történelmet kutató-oktató arról író történetművelőkről, és beszélünk a magyar történettudomány intézményeiről és a történeti közgondolkodás fórumairól. És 2013-ról beszélünk, amikor Szerbia uniós felvétele belátható közelségbe került, amikor a Kárpát-medencei magyarság ismét egy igazgatási egységbe, az Európai Unióba kerül és európai uniós program része lehet a kulturális intézményrendszerünk kiterjeszkedése — így a történettudományé is — a nemzeti szállásterület egészére. És ez össze