Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
tilap szervezte Miss Hungary választást megnyerte),65 mint a pesti mulatók működése, legalábbis saját hirdetésük szerint. A nemzetközi mintákat követő, „világvárosi” Moulin Rouge és Párisién Grill (Budapest két felkapott mulatója) mellett szóló érv így hangzott ugyanis: bár „a hivatalos Magyarország” lenézi és erkölcstelennek tartja, de „az ajkbiggyesztéssel emlegetett pesti éjszaka [...sok] száz barátot szerzett a magyar ügynek” azzal, hogy a külföldi turistákat szórakoztatta, akik szeretettel emlékeznek majd Magyarországra (is).66 Összefoglalva az eddigieket azt látjuk, hogy — bár a Horthy-korról általánosságban talán valóban elmondható, hogy konzervatív volt és hogy „1920-tól a feminizmussal szemben egy keresztény politikai szerveződéssel összekapcsolódó konzervatív irány lép fel, mely megkezdi a nő-emancipáció esszencialista érvekre épülő tagadásának terjesztését”67 — több konzervatív lapban és konzervatív szerző művében is választható-követendő nőtípusként ábrázolták az új nő dolgozó és közéletben aktív típusait. Gyakran egymással ellentétes ábrázolások kerültek egymás mellé, illetve olyan női típusokat propagáltak, amelyeket egyértelműen se a konzervatív, se a feminista kategóriába nem tudunk besorolni - és gyakran olyan női szerzők írásairól van szó, akik szintén nehezen besorolhatók egyik vagy másik kategóriába. Ókét nevezném konzervatív feministának (Martin Pugh konzervatív feminizmus fogalmát használva),68 mégpedig azért, mert vagy az anyai szerepből fakadó feladatok tökéletes teljesítésére hivatkozva kértek egyenlőséget, önállóságot, vagy konzervatívok voltak, akik a női jogokat, emancipációt fontosnak tartották (előbbit általában anyai alapú feminizmusnak nevezik). A tradicionálishoz képest új női imázsról van tehát szó az írásaikban, amelyek a nőiességnek is új jelentést adtak (hiszen nem csak a családanya természetes és nőies nő, hanem a dolgozó, politizáló stb. nő is). Az újféle imázs „sikerének” és szükségességének a magyarázatai a következők. Egyrészt a háború miatt kialakult nőtöbblet, azaz a férjhez menés esélyének csökkenése, másrészt pedig az elszegényedés.69 70 E miatt a két ok miatt is el kellett fogadni a dolgozó nőt, továbbá a középosztálybeli nőknek új identitásmintát kellett mutatni, közvetíteni. Az egyedül élő és/vagy dolgozó nő nem mint vénkisasszony és deklasszálódott nő jelent meg, hanem mint egy sikeres életstratégia megvalósítója (aki képes eltartani magát — akár a válás után is AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 19 66 Idegenek a pesti éjszakában. In: Az Est hármaskönyve 1935 i. m. 140-141. - Hasonló reklámcikket közölt a Pesti Hírlap 1935. évi nagy naptára (Bp. é. n.) is: Idegenforgalom a pesti éjszakában. 166-167. 67 Jablonczay Tímea: A nem i. m. 195. 68 Martin Pugh: The March of the Women. A Revisionist Analysis of the Campaign for Women’s Suffrage, 1866-1914. Oxford 2000. 102-103. 69 Az elszegényedés és a tanuló nő új típusának összefüggéseire 1. Klebelsberg Kunó: Női Eötvös Collegium [1928]. In: Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai (1917-1932). Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1990. 474-475. 70 Lásd például S. Bokor Malvin: Miről álmodnak a lányok? A Pesti Hírlap Vasárnapja, 1929. október 6. 19.; Zsolt Béla: Állás nőknek. (Esti levél.) Pesti Hírlap, 1929. december 1. 4.; Heltai Jenő: Urinő a zongoránál. (Napló.) Uo. 1935. március 3. 9.; Benedek Rózsi: Lányok pályaválasztásáról. Új Idők, 1920/5. 100-101.; E. Gy. [Serák Julianna]: Éva és Évi. Bokor Malvin új regénye. Uo. 1936/3. 102-103.; Kosztolányi Dezső: Kardalosnő [1926]. In: Zene. Magyar írók novellái. Szerk. Aradi Péter - Kőrössi P József. Bp. 2003. 173-174.