Századok – 2014
FIGYELŐ - Ungváry Krisztián: Üllő és simogatás között. Válasz Krausz Tamásnak I/229
FIGYELŐ 233 küli történetét? Hiszen nem kellene hozzá mást tenni, mint kiadni a perek eredeti anyagát, és előtte némi ideológiai körítést kanyarítani arról, hogy a magyar történettudományt ordas eszmék fenyegetik. (12) Krausz állítása szerint a „németországi kultúrkörben ezeket a peranyagokat nagyon komoly és hiteles dokumentumoknak tekintik”. Jól tenné, ha szakítana vágyaival, és csak egy német nyelvű kiadványt kezébe venne: azokban ugyanis nem úgy kezelik a forrásokat, mint ahogyan azt ő teszi.11 (13) Krausz szerint egyetlen korábban az Álgya-Pap perben a Szovjetunióban elítélt háborús bűnös sem állította később, hogy őt megkínozták volna, illetve hogy a pere koncepciós elemeket tartalmazott volna, ami ismét azt bizonyítja, hogy ezek a perek korrekt eljárások. Arra persze nem ad választ, hogy amennyiben ez így van, akkor miért kellett Bakay Szilárdot 1990 után az orosz hatóságoknak rehabilitálnia? (14) Krausz a sztálini felperzselt föld taktika kapcsán azt a hamis látszatot kelti, mintha én egy hamis parancsot idéztem volna.12 Ezek után ő maga idézi azt a parancsot, amelyben Sztálin azt követeli, hogy a német kézre kerülő területeken mindent pusztítsanak el. Azt, hogy ennek a parancsnak végrehajtása milyen következményekkel járt azokra, akiket nem tudtak evakuálni, döntse el az olvasó. BETWEEN THE ANVIL AND THE CARESS A Response to Tamás Krausz by Ungváry Krisztián (Abstract) Unfortunately, Tamás Krausz has reflected on nothing of what I have written. It is especially to regret that he diverted an essentially professional debate to a political ground. For practical reasons, I react on his propositions, which contain factual errors, slips and misunderstandings alike, in fourteen points. A vitázó felek kifejtették álláspontjukat, ezért a továbbiakban az olvasókra bízzuk annak eldöntését, hogy a kifejtett érvek alapján kinek adnak igazat. Századok szerkesztősége 11 Legjobb példa erre a grazi Ludwig Boltzmann Institut für Kriegsfolgen-Forschung, amely talán a legtöbb ilyen német nyelvű publikációt adta ki. Ezek mindegyike rendkívül alapos forráskritikát alkalmaz a szovjet dokumentumokkal szemben. Lásd Stefan Karner: Zum Umgang mit der historischen Wahrheit in der Sowjetunion. Die „Außerordentliche Staatliche Kommission” 1942 bis 1951, in: W Wadi (Hg.), Kärntner Landesgeschichte und Archivwissenschaft. FS für Alfred Ogris. Klagenfurt 2001, 508-523. 12 Az általa lábjegyzetben hivatkozott hamis parancsról természetesen tudok, nem is annak szövegét idéztem, sőt semmilyen parancsot nem idéztem, csupán annyit tettem, hogy a 0428-as direktívát, amelyet egyébként már Dmitrij Volkogonov is publikált, „felperzselt föld” parancsnak neveztem el, hiszen tartalmilag ezt tartalmazza. A hamisított parancsban, amelynek eredete máig tisztázatlan, de szélsőjobboldali szerzők gyakran használják, még az szerepel, hogy az ellenség hátországában német egyenruhába öltöztetett szovjet kommandóknak kell gyilkosságokat végrehajtania azért, hogy ezzel is fokozzák a gyűlöletet a megszállók ellen.
