Századok – 2014
FIGYELŐ - Karsai László: A végső döntésképtelenség I/183
192 FIGYELŐ „Baky és Endre személyeiről (sic!) nem lehet lemondani; kettőjük ellen hihetetlen hajsza indult meg a zsidókérdésben tanúsított magatartásuk miatt; mind a ketten elismerésre méltót cselekedtek a zsidókérdés végrehajtásában; különösen Bakynak olyan érdemei vannak, melyek miatt [az] ő el nem ejtése a német vezetés becsületének kérdése.”23 Eichmann sem látott lényeges különbséget Baky és Endre magyar holokausztban játszott szerepe között. Szerinte Endre volt az, aki a szükséges rendelkezéseket kiadta és Baky, valamint az ő csendőrsége ezeket végrehajtotta.24 Endre egy percig sem csinált titkot abból, hogy ő valóban úgy szeretné megoldani a magyarországi zsidókérdést, ahogy az pl. Németországban történt. 1944. március 31-én az Esti Újság című lapban jelent meg az akkor még hivatalosan ki nem nevezett belügyi államtitkár nyilatkozata, amelyben többek között kijelentette: „Megingathatatlan meggyőződésünket abban foglalhatjuk össze, hogy a zsidóság a magyar fajta szempontjából sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem pedig fizikailag nem kívánatos elem. Ennek a felismerésnek tudatában keresni kell azt a megoldást, amely a zsidóságot teljes egészében kikapcsolja és kiküszöböli a magyarság életéből.”25 A szerzőpáros ezt az Endre-nyilatkozatot sem elemzi jelentőségének megfelelően. Nem tesz említést arról sem, hogy a német megszállók március 23-án a Tiszától keletre eső területeket, a magyar illetékeseket tájékoztatva ugyan, de engedélyüket nem kikérve, német hadműveleti területté nyilvánították.26 A német hadsereg pedig el is kezdte, mindenféle magyar engedély nélkül a zsidók kitelepítését, deportálását. 1944. április 1-jén a kassai SS parancsnok Tölgyesy Győző csendőrezredeshez, a VIII. (kassai) csendőrkerület parancsnokához fordult azzal a „kéréssel”, hogy a Kárpát-Ukrajna területéről a zsidókat szállítsák át Munkácsra, Ungvárra és Beregszászra. Király Gyula csendőrezredes, a BM VII. (közbiztonsági) osztályának vezetője másnap telefonon tájékoztatta Halász Gézát, a Kárpátaljai Kormányzói Biztosság helyettes vezetőjét, hogy Jaross Andor beleegyezett az akció végrehajtásába. Egy kassai SS-parancsnok pattint az ujjával, a körzetileg illetékes csendőrkerület parancsnoka pedig 24 óra alatt megkapja a belügyminiszter engedélyét több tízezer zsidó áttelepítésére. Hogy a kárpátaljai zsidók gettókba, gyűjtőtáborokba tömörítése csak április közepén kezdődött el, az nem a belügyi hatóságokon múlott. A helyi magyar katonai hatóságok ellenállásán bukott el a kassai SS-parancsnok kezdeményezése.27 Ha április első napjaiban több tízezer zsidót nem is tudtak kitelepíteni a magyar katonai hatóságok ellenkezése miatt, de néhány ezret igen. Hajnácskőy László csendőr ezredes, a IV (pécsi) csendőrkerület parancsnoka később úgy emlékezett, hogy a magyar holokauszt szempontjából egyik döntő 23 Az Endre-Baky-Jaross per, 540-541. 24 Life, 1960. november 28., Vol. 49. No. 22., 110. 25 Az Endre-Baky-Jaross per, 531. 26 Számvéber Norbert: Magyarország a német megszállás időszakában. Előadás a „Vesztesnek lenni” c. nemzetközi konferencián a XX. Század Intézet szervezésében, 2005. május 9-10. (május 9-én) http://www.xxszazadintezet.hu/rendezvenyek/vesztesnek_lenni_nemzetkozi_ko/dr_szamveber_ norbert_eloadasa.html#top (letöltés időpontja: 2013. október 4.) 27 Karsai László: Zsidósors Kárpátalján 1944-ben. In: Múlt és Jövő, 1991/3., 60-66.
