Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Glant Tibor: A Ford-kormány és a Szent Korona, 1974-1977 I/151
158 GLANT TIBOR lásának első szakasza ugyan 1973-ra lezárult, de a magyar kontingens munkája a vietnami fegyverszünet ellenőrzésében rossz vért szült Budapest és Washington között. A Helsinkire való felkészüléssel párhuzamosan egyfajta adok-kapok alakult ki, melynek keretében a Fehér Ház a fegyverszüneti megállapodás megszegésével és végrehajtásának szabotálásával vádolta a magyar kormányt, amely viszont mondvacsinált indokkal kiutasította a Budapesten Kossuth korát kutató Deák István professzort, a Columbia Egyetem Kelet-európai Intézetének igazgatóját.19 A jóm kippuri háború kapcsán Budapest nyilvánosan kritizálta Izraelt és az őt támogató Washingtont, ami további rossz vért szült, hiszen eközben Kádárék a COCOM-listán szereplő technológiák átadását és további hiteleket kértek. Ezzel párhuzamosan folyt az amerikai kereskedelmi törvény vitája, s ennek keretében fogadták el a Jackson-Vanik kiegészítést 1974-ben. E szerint az Egyesült Államok csak olyan országgal köthet MFN-megállapodást, amely „liberális kivándorlási politikát folytat,” vagyis nem korlátozza állampolgárainak szabad mozgását, és nem köti azt teljesíthetetlen pénzügyi feltételekhez. Ugyanakkor a Kongresszus hatáskörébe utalta azt a döntést, hogy egyes országokkal szemben ezt a szankciót egy évre felfüggessze. Mivel az 1974. évi kereskedelmi törvény Jackson-Vanik kiegészítése (mely 1975. január 3-án lépett életbe) nyilvánvalóan a Szovjetuniót célozta, az volt a kérdés, hogy Moszkva elutasító válaszát követően melyik csatlós állam hogyan reagál az új helyzetre. Ezt a konfliktusokkal terhelt, de lassan javuló kétoldalú amerikai-magyar viszonyt helyezte új dimenzióba Watergate és a Nixon-Ford váltás.20 A magyar pártvezetés kísérletet sem tett a Nixon által okozott amerikai alkotmányos válsághelyzet értelmezésére, sőt (szinte hihetetlen módon) azzal nyugtatta magát, hogy Nixon megbuktatása az amerikai szélsőjobboldal műve, mert az elnök túl messzire vitte az enyhülési folyamatot.21 Ezért érdekes, hogy az 1974 augusztusában bekövetkezett elnökváltás (melyet, ahogyan fentebb láthattuk, nem követett markáns váltás nemzetbiztonsági-külügyi vonalon) hogyan befolyásolta a kétoldalú kapcsolatokat. Ford és a Szent Korona Gerald R. Ford eseménydús elnöksége idején ritkán került szóba Magyarország a legmagasabb szinten. A Helsinkiben megrendezett Európai Biztonsági 19 A vietnami vonalról ld: Szőke Zoltán: Magyarország és a vietnami háború, 1962-1975. Századok 144. (2010) 47-97. Ugyanerről angolul Uő: Delusion or Reality? Secret Hungarian Diplomacy during the Vietnam War. Journal of Cold War Studies 12. (2010: 4. sz.) 119-80. A Deák-ügyről Borhi és én is beszámoltunk fentebb idézett munkáinkban. Deák a mai napig nem tudja, miért utasították ki. Elmondása szerint csak annyit mondtak neki, hogy „Tudja azt maga, elvtárs.” Deák István: Scandal in Budapest. The New York Review of Books Vol. 53, No. 16 (2006. október 19.). 20 Ezt elsőként én írtam meg, később Borhi is erre a következtetésre jutott. A részleteket Id. a 14. és 15. jegyzetben, fent. 21 A Watergate-ügy magyar értelmezését ld. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) XIX-J-1-j Külügyminisztérium, Amerikai Egyesült Államok 1973: 18. doboz: 002937-002937/5 és 1974: 18. doboz: 001223-001223/3.
