Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
1496 TAKÁCS RÓBERT tagjai úgy replikáztak: talán nem is olyan szoros az a vasfüggöny, ha eddig már négyszer teljesen legálisan átjuthatott rajta.19 A szovjet blokkból érkezett művészek elleni bojkottfelhívások, az esetenként megtagadott vízumok jelzik, hogy a nyugati kormányok az aktív hruscsovi politikára egy ideig keresték az adekvát választ, és az elzárkózás feladásának előnyeiről a nyugati döntéshozók sem voltak meggyőződve.20 Az Egyesült Államok külügyi vezetése — élén John Foster Dulles-szal — csak lassan és vonakodva, a magyarországi forradalom tanulságait is levonva adta fel a korábbi külügyi doktrínát, amely a szocialista országok elleni pszichológiai hadviselésre épült. Ez egyben azt jelentette, hogy az USA kormányzata elfogadta, hogy a személyes és kulturális érintkezések nagyobb sikerrel kecsegtetnek, mint az agresszív felforgató célú propaganda, amit az 1950-es évek első felének szimbolikus akciói, a Szabad Európa és Szabadság Rádió, illetve a léggömbös akciók.21 22 A nyugati stratégia tehát alapvetően hasonlóvá vált a keletihez: kitárni a határokat a szovjet blokk értelmisége előtt, közvetlen találkozások révén bebizonyítani nekik a nyugati gazdaság és életforma fölényét. Ha a hidegháborús keretet érvényesítjük, annak logikája szerint minden érintkezés a két rendszer küzdelmének a részeként értelmeződik, ezzel gyakorlatilag azonosulunk a hivatalos látásmóddal. A maga idejében minden díj, amit az arezzói vagy dijoni néptáncversenyen szereztek a magyar együttesek, minden Fischer Annie-t dicsérő nyugati sajtókritika a rendszer kis — a publicisztikában nagy — győzelmeként tételeződött. Volt, aki a kor szereplői közül is azonosult ezzel a szerepértelmezéssel, legalábbis a magyar hivatalos szervek előtt. A Ford-ösztöndíjasok első csoportjával utazó Klement Zoltán növénypatológus a Kulturális Kapcsolatok Intézetének írt beszámolójában hangsúlyozta, hogy két tekercs diafilmet vitt magával Magyarországról, és ahol csak módja volt rá — elsősorban számos, feltehetően az ő meggyőzését szolgáló baráti meghívása során —, levetítette a képeket. „Úgy érzem, hogy nagyon sok hívet szereztem beszélgetéseim és vetítéseim alkalmával Magyarországnak”.22 Babies Antal urológus professzor jelentése pedig arról tanúskodik, gyakran a nyugati törekvés jutott érvényre, a technológiai színvonal által gyakorolt benyomás volt az erősebb. A stockholmi szakmai kongresszuson rendezett kiállításon a „csak prospektusokból ismert nagyszerű műszerek” látványa nyomán azt jegyezte fel: „Sajnos ezeknek rendkívüli hiányát érezzük, és ami igen nagymértékben veszélyezteti fejlődésünket, illetve máris technikai lemaradást okoz. nem igényes, ha19 Kalmár György. Nemzetközi diákklub. Népszabadság 1959. augusztus 12. 20 Két eset, amelyet a Szabad Nép, illetve a Népszabadság felhasznált a nyugati elzárkózás illusztrálására: 1953 februárjában Fischer Annie-nak akadt gondja az osztrák hatóságokkal, amikor észak-európai fellépéséhez igényelt átutazó-vízumot; 1958 elején a Petőfi Együttes rajkózenekara nem tudott eleget tenni franciaországi meghívásának. - Fischer Annie osztrák vízum ügye. Szabad Nép 1953. február 11.; A Petőfi Együttes rajkózenekara nem kapott beutazási engedélyt Franciaországba. Népszabadság 1958. február 7. 21 Borhi László'. Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 2009. 41. 22 Klement Zoltán beszámolója a Kulturális Kapcsolatok Intézete részére (1965. november 17.) MÓL XrX-J-l-k 1965 USA 7. d.
