Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
Takács Róbert NYITOTTSÁG ÉS ZÁRTSÁG DILEMMÁI - KULTURÁLIS ÉRINTKEZÉSEK A KÜLFÖLDDEL ÉS A NYUGATTAL1 A határok és érintkezések lehetséges megközelítéseiről 1953 után 1953, Sztálin halála a nyitottság és zártság kérdésének vizsgálatában fontos határkő. Az idegenforgalmi, kereskedelmi vagy kulturális statisztikákra pillantva szembeötlő a mennyiségi növekedés, míg a részletesebb vizsgálat minőségi eltéréseket is felfed. A hétköznapi ember külföld-élménye bő egy évtized alatt közvetettből közvetlenné vált. Az 1949-es budapesti Világiijúsági Találkozón részt vevő 10000-nél is több fiatal már egy olyan pillanatban érkezett Magyarországra, amikor annak bezárkózása jelentősen előrehaladt. A következő években a személyes érintkezésre az „utazás kiváltságosain” (vezetőkön, diplomatákon, külkereskedőkön, sportolókon és sportújságírókon) túl leginkább csak a szovjet blokk országaiba küldött népesebb delegációk tagjaiként nyílt módja a kiválasztott keveseknek, emellett rendszeresen érkeztek — elsősorban szovjet — művészek, szakértők, sztahanovisták. A külföld-élmény közvetett tapasztalatai mennyiségileg talán még bővültek is, de a választék drasztikusan beszűkült. A lapokban nagy terjedelemben lehetett olvasni a Szovjetunió és a szocialista országok életéről, sikereiről, az imperializmus machinációiról, a nyugati munkások és alkalmazottak sanyarú életkörülményeiről. Általában a médiában közvetítők is közvetett forrásokból dolgoztak, ám a nyugatot járt néhány krónikás is hasonló szellemben számolt be a „kapitalista valóságról”. A mozikban tucatszám játszották a szovjet filmeket, de feltűnt egy-egy olasz neorealista alkotás vagy egy-egy irodalmi klasszikus filmváltozata is.2 A könyvkiadásban csak az 1951-es tervek 89 szovjet könyvet irányoztak elő 957000 példányban, továbbá 32 nyugatit 154000 példányban. Utóbbiak közt 14 klasszikus, 5 utánnyomás és 13 kortárs, új kiadás szerepelt - ez utóbbiak mind „harc az imperializmus ellen” címszó alatt.3 1 A tanulmány az OTKA (PD 109103) és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. A kutatás egyben a Politikatörténeti Intézet „Nyitott Magyarország - zárt Magyarország (1914-2004)” kutatási projektjéhez kapcsolódik. 2 1953-ban például az alábbi új bemutatókat lehetett látni Magyarországon: Az első hangverseny (francia), Két krajcár reménység (olasz), A köpeny (olasz), Tövis és borostyán (angol), Róma 11 óra (olasz), Elveszett melódiák (osztrák), Királylány a feleségem (francia), Jónapot, elefánt! (olasz). 3 A magyar könyvkiadás 1951. évi terve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) M-KS 276. f. 53/52. ő. e.
