Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sz. Nagy Gábor: A magyar sajtó politika a koalíciós időszakban (1944-1948) Sajtótörténeti vázlat VI/1465
1486 SZ. NAGY GABOR deződni látszott, de ez csak azt a kérdést vetette fel, hogy a békeszerződés közelgő ratifikálása után merre megy Magyarország.72 1946. szeptember 20-án a baloldali pártok sajtótermékei élesen elítélték a Független Kisgazdapárt jobbszárnyát, valamint azt a tényt, hogy a kisgazdák nem tesznek lépéseket arra, hogy a vidéki sajtó kommunistaellenességét megfékezzék. Ekkor azonban Rajk és a Belügyminisztérium még nem lépett fel semmilyen tekintetben a kisgazdapárti lapok ellen, mert talán abban bíztak, hogy Nagy Ferenc október 9-ei, a párt jobboldalához intézett kemény hangú levelének a hatására a pártban és a vidéki sajtóban megszűnnek a baloldali pártok elleni támadások.73 1947 elején a lapbetiltások szervesen kapcsolódtak a Független Kisgazdapárt elleni támadáshoz. Hivatalosan csak 1947. január 5-én jelent meg a Szabad Népben az a belügyminisztériumi közlemény, amely bemutatta az úgynevezett Magyar Közösséget, amely a kommunista párt szerint egy olyan titkos társaság volt, amely összeesküvést szőtt a magyar demokrácia ellen, és amelynek a szálai egészen a kisgazdapárt legmagasabb köreibe, egészen Nagy Ferenc miniszterelnökig és Kovács Béla főtitkárig vezetnek. A Magyar Kommunista Párt vádjai szerint ez a titkos társaság a Horthy-korszak jogfolytonosságát igyekezett visszaállítani. A Politikai Rendőrség 1946 decemberében kezdte meg a letartóztatásokat, de ezt természetesen nem hozták nyilvánosságra. Az igazi letartóztatási hullám azonban 1947 elején kezdődött meg, amikor már több, mint 200 ember tartoztattak le összeesküvés vádjával. A Szabad Nép január 12-ei számában pedig címlapon hozta le azt a szintén belügyminisztériumi közleményt, hogy több kisgazdapárti képviselő is a letartóztatottak között van. Innentől pedig nem volt megállás: a baloldali lapok szinte naponta hozták az új és még újabb információkat a Közösség ügyéről, és a velük kapcsolatban álló kisgazda politikusok neveit. Majd bekövetkezett Kovács Béla letartóztatása és a Szovjetunióba hurcolása, valamint a kisgazda politikusok elleni kirakatperek, amelyek végül is Nagy Ferenc lemondásához és emigrációjához vezettek 1947 júniusában.74 A Magyar Közösség-ügy miatt történt lapbetiltásokat vizsgálva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a politikai lapok csak igen kevés esetben léptek túl a hivatalos közlemények leadásán. A lapok a legtöbb esetben az ügyet a demokrácia elleni támadásként értékelték. Ennek következtében a lakosság legnagyobb része azon a véleményen volt, amit a Magyar Közvélemény-kutató Intézet 1947. január 20-22. közötti felmérése is megerősített, hogy az összeesküvés egyáltalán nem volt hatással a magyar demokratikus átalakulásra.75 Hogy a közvéleményben ez a kép alakult ki, abban nagyon nagy szerepet játszottak a pártok lapjai. Amelyik lap pedig szembe mert menni a hivatalos állásfoglalás-72 Vida István-. Koalíció és pártharcok, 1944-1948. Bp., 1986. 205. 73 Vida István-. Koalíció... i. m. 215. 74 Lásd erről: Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének... i. m. 194^229.; Vida István: Koalíció... i. m. 229-243.; Szekér Nóra: A Magyar Közösség története. PhD értekezés. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2009. http://mek.oszk.hu/08400/08480/08480.pdf (letöltés ideje: 2013. december 3.) 1-3., 123-158. 75 Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének... i. m. 207.
